Helyi aktivisták és orvosok klórgáz bevetésével vádolták meg a damaszkuszi rezsimet, miután az ostromgyűrűbe zárt, észak-szíriai Aleppó ellenzéki fegyveresek kezén lévő asz-Szukkari kerületére helikopterekről hordóbombákat dobtak le, és mintegy 80 ember légzési nehézségekkel orvosi kezelésre szorult – derül ki abból a nyilatkozatból, amelyet Ibrahim al-Haddzs, a szíriai ellenzékhez köthető segélyszervezet, a Fehérsisakosok egyik munkatársa adott a helyszínen. Az áldozatok között 50 gyermek is van. Más megfigyelők is megerősítették a támadás tényét, és arról számoltak be, hogy klórszag terjeng a területen.
A Fehérsisakosok egyik videóján légzési nehézségekkel küszködő embereket lehetett látni, akiket egy klinikán kezeltek. A felvételen oxigénmaszkkal lélegeztetett gyerekek is láthatóak voltak. A szíriai ellenzékhez tartozó sajtó is terjesztett képeket a klinikán kezelt áldozatokról. A BBC szerint a harcigáz bevetéséről szóló információt és a felvételeket sem lehetett azonban független forrásból ellenőrizni.
Az ENSZ augusztus végén megjelentetett szakértői jelentése szerint a szíriai kormány 2014 áprilisában és 2015 márciusában a nagyrészt felkelők kezén lévő Idlíb tartományban klórgázt vetett be. Még 2013 augusztusában Damaszkusz közelében mintegy 1400 halálos áldozata volt egy mérgesgáztámadásnak. Bassár el-Aszad szíriai elnök kormánya ezt követően hozzájárult, hogy leszereljék a rezsim vegyi fegyvereit.
A terror a cél
A klórgáz katonai célú felhasználása már elég régre tekint vissza. Az első világháború 10 millió halottjából 880 ezerrel a harcigázok végeztek. A gáztámadások a klórgázzal kezdődtek, de ez nem volt elég pusztító és így áttértek a veszélyesebb foszgénre és a mustárgázra . Ráadásul a klórgáz ellen például az aktívszenes légszűrők elég jó védelmet nyújtottak.
Annak ellenére, hogy a klórgáz nem igazán volt képes harcászati előnyöket teremteni, a használatuk fennmaradt, mert az általuk okozott sérülések az ellenséges katonákat olykor harcképtelenné tehették, másrészt (a polgári lakosságnak is) okozott szenvedés látványa demoralizáló hatással volt azokra is, akiket nem ért el a mérgezés . Így jelenhetett meg a klórgáz a harcokban Irakban és Szíriában is. Az 1993-as vegyifegyver-tilalmi egyezmény ugyan megtiltja a klórgáz háborús használatát, de a tilalmat azóta is megszegik. A végletekig eldurvult és elembertelenedett szíriai összetűzésekben a damaszkuszi rezsim mellett az ISIS (iszlám állam) sem rettent vissza a használatától.
Hogyan roncsolja az emberi szervezetet?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A klór megtámadja a légzőszerveket, a szemet és a bőrt. Mivel a sűrűbb, mint a levegő, hajlamos felhalmozódni rosszul szellőző helyiségekben. Ráadásul a klórgáz erős oxidálószer, amely reakcióba léphet az éghető anyagokkal. Ebből már kibontakozik a karaktere. Csakhogya klór reakcióba lép a vízzel is, a szervezetnek ezért minden olyan részét roncsolja, ahol nedvességet talál. A szemet, a torkot, a tüdőt támadja elsősorban, de a bőrt is képes roncsolni. Mivel a klórgázból és a vízből sósav képződik könnyel leképzelhető a kifejtett roncsoló hatás ereje. A szöveteket olyan erősen károsíthatja, hogy az halálhoz vezethet. A mérgezéshez már nagyon kis koncentráció is elegendő.
A klór mérőeszközökkel igen kis koncentrációban – 0,2 rész per millió (ppm) – is kimutatható a levegőből. A szaga 3 ppm-nél érzékelhető. Köhögés és hányás fordulhat elő 30 ppm környékén, és tüdőkárosodás lép fel 60 ppm-nél. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor 1 köbméter levegőben a szennyező anyag csak egy nem egészen 4 centiméter élű kockában is elfér. Ha valaki ebből az elegyből vesz néhány mély lélegzetet, az akár végzetes is lehet. Az úgynevezett IDLH érték, ami a közvetlen életveszélyt és egészséget veszélyeztető koncentrációt jelöli, mindössze 10 ppm. A légzést a gáz már alacsony koncentráció esetén is nehézzé teheti, és ilyenkor már felléphet a szem irritációja is. De ha a belélegzett klór koncentrációja meghaladja a 30 ppm-et, akkor az anyag reakcióba lép a vízzel és a celluláris folyadékkal, sósavat (HCI) és hipoklórossavat (HClO) állítva elő.
Határértékek
A klór veszélyességét mutatja, hogy az amerikai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Hivatal (OSHA) a levegőben az egészségügyi határértéket az elemi klór esetében 1 ppm-ben, vagy 3 mg /m3-ben határozta meg, Foglalkoztatás-biztonsági Intézet által ajánlott úgynevezett expozíciós határérték 0,5 ppm, 15 perc alatt.
Ez is érdekelhet
Magyarországon a klórral elsősorban az ivóvíz fertőtlenítése révén találkozunk. A vízben oldott klór nem árt a szervezetnek. A szerves klórszármazékok, konkrétan a trihalometánok csoportja (THM) azonban bizonyos mennyiség felett másfél-kétszeresére növeli a rákos megbetegedések kockázatát. Ezért szigorú a határérték , 50 mikrogramm/liter fölött nem lehet ivóvizet szolgáltatni. Ez a határérték azt jelenti, hogy minden százezredik embernél növekszik másfél-kétszeresére a kockázat, ha egész életén át (például 70 év alatt) éppen a határértéknek megfelelő THM tartalmú vizet fogyaszt. Azonban a magyarországi adatok alapján az ivóvíz THM tartalma 70-80 százalékban 5 mikrogramm/liter, 20-25 százalékban 20 mikrogramm/liter alatt van, és csak a maradék 5 százaléknyi rész az, amely határérték alatti, de a 20 mikrogramm/litert meghaladja. Forrás: MTI, MaViz
