Az asztma
A légúti asztma (asthma bronchiale) többnyire allergiás mechanizmusra vezethető vissza, amikor a beteg légútjai túlérzékenyek a környezet ingereire (allergének, dohányfüst, hideg levegő, stressz, fizikai terhelés) és a hörgők, illetve hörgőcskék nyálkahártyája megduzzad és gyulladásba jön. A gyulladás következtében a hörgők, hörgőcskék falának simaizomzata görcsösen összehúzódik, továbbá nyákképződés indul el. A simaizomzat görcsös összehúzódása beszűkült légutakat eredményez, amely nehezíti a normál légzést.
Az asztmás roham
- nehézlégzés;
- fulladásérzés;
- köhögés;
- megnyúlt kilégzés;
- sípoló kilégzés;
- mellkasi szorítás;
- oxigénhiány jelei (cianózis);
- gyerekeknél a nyak és a mellkas tájék viszketése.
Az asztmásroham élettani jellemzője, hogy mindig a kilégzés nehezített, mert a hörgők, hörgőcskék görcsös összehúzódása nem tud elegendő nyomást biztosítani a levegő kiáramoltatásához.
A létfontosságú segítség
Az asztmás beteg ellátásának alapja, hogy segítsük a rohamoldó bevételét, illetve, ha ez nincs, akkor segítsük a nyugodt légzést, hívjunk segítséget, ismerjük fel az állapotrosszabbodást, szükség esetén biztosítsunk légutat. A segélynyújtó teendői a következők:
- helyezzük a beteget a számára legkényelmesebb testhelyzetbe, ez többnyire a félülő helyzet;
- asztmás roham esetén az átlagosnál is fontosabb a sérült megnyugtatása, a nyugodt környezet biztosítása,
- hogy ezzel is csökkentsük az idegességből, ijedségből származó oxigénszükségletet;
- próbáljuk nyugodt, a normál légzésszámnak megfelelő légzésre bírni a sérültet, az erőltetett belégzés növeli az oxigénigényt és nem is lesz eredményes;
- a hidegpára általában segíti a roham oldódását;
- fel kell ismerni a beteg állapotának rosszabbodását.
Nagyon fontos tudni, hogy a sérült ösztönösen gyorsítani akarja a légvételt, ezáltal ún. felületes légzés alakul ki, ami fokozza az oxigénhiányt. Ezért fontos rábírni a nyugodt légvételre. Ugyancsak gyakori reakció a betegek részéről, hogy a kelleténél jóval többször használja a roham ellenes gyógyszerét, mely ezáltal mellékhatásokat (pl. szapora szívműködés) vált ki.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Fontos továbbá, hogy:
- NE javasoljuk a mély légvételt;
- NE biztassuk, hogy vegyen nagy levegőt, mert nem a be- hanem a kilégzés gátolt!
- Különösen legyünk körültekintőek a gyermekekkel, akik megnyugtatásához elengedhetetlen a teljesen nyugodt, magabiztos környezet.
- Javasoljuk, hogy lassan, egyenletesen lélegezze ki a levegőt!
Amennyiben az oxigénhiány miatt eszméletvesztés következik be stabil oldalfektetéssel biztosítsuk a szabad légutakat.
Mit tesznek a kiérkező mentők?
A betegek ellátása számtalan körülménytől függ. Az alábbi tennivalók csak nagy általánosságban igazak, ezektől jelentős mértékben eltérő ellátás is indokolt lehet:
A helyszíni ellátás fontos eleme a beteg és környezete megfelelő kikérdezése a panaszokat illetően. Pl. milyen jellegű a panasz, mikor kezdődött, jellege, változott-e, volt-e hasonló korábban, van-e valamilyen ismert betegsége a betegnek, szed-e gyógyszert, gyógyszer bevétele történt-e stb. A vizsgálat része az általános fizikális (küllem, tüdők meghallgatása stb.) és eszközös vizsgálat ( vérnyomás , pulzus, vér oxigén telítettség, hőmérséklet, EKG). Kórházi kezelést indokol az asztmás roham, ha:
- először jelentkezett,
- erősebb a roham az eddigieknél,
- ismert betegnél állapotrosszabbodás lépett fel,
- egyéb tünetek is társultak hozzá,
- gyógyszerre az eddigieknél kevésbé reagált.
Asztma helyszíni terápiájának részét képezi az infúzió bekötése, oxigén inhaláció, gyógyszer porlasztásos bejuttatása, súlyosabb esetben intravénás gyógyszerelés.
A legsúlyosabb esetben akár légzési elégtelenség alakulhat ki, mely már a helyszínen eszközös légútbiztosítást és lélegeztetést indokolhat.
Legjobban: