1970 és 2014 között a 455 vizsgált populáció 53 százalékkal csökkent. A legnagyobb veszteségeket a trópusi erdők, köztük az amazonasi esőerdők állatai szenvedték el - állapította meg a nemzetközi környezetvédelmi szervezet által kiadott Below the canopy (A lombsátor alatt) című jelentés, amelynek készítői 268 erdőben élő gerinces fajt vizsgáltak, ezek 75 százaléka trópusokon élő erdőlakó.
Nagy a veszély
Az erdőirtás, az illegális vadállat-kereskedelem, a nem fenntartható vadászat, az invazív fajok megjelenése, a klímaváltozás és a betegségek mind veszélyt jelentenek ezen fajokra - olvasható a WWF honlapján közzétett jelentésben. Élőhelyük elvesztéséért, illetve az erdők állapotának romlásáért elsődlegesen az ember okolható. Ezen hatalmas veszteség hatása túlnő a vadvilágon. Az erdőlakó fajok egészsége valójában összefügg az erdők általános egészségi állapotával és az emberek, valamint a bolygó egészségi állapotával - hívták fel a figyelmet a szerzők.
Az erdők jelentik a szárazföldi gerincesek több mint felének otthonát. Ezek a fajok biztosítják az erdők egészségét, létfontosságú feladatokat látnak el, beporozzák a növényeket, elterjesztik a magvakat. Az egészséges erdők tisztítják a levegőt és a vizet, meggátolják az áradásokat, valamint élelmiszerrel és munkahellyel látják el az embereket. Megkötik és tárolják a szenet, tehát védik a bolygót a klímaváltozás hatásaitól. Ha vissza akarjuk fordítani a biodiverzitás csökkenését világszerte és el akarjuk kerülni a klímaválságot, meg kell védeni az erdőket és a bennük élő fajokat - figyelmeztetnek a kutatók.
Ugyanakkor a WWF jelentése beszámoló fajmegőrző programok sikerességéről is, köztük a Costa Ricában élő mellényes bőgőmajom és a közönséges csuklyásmajom, valamint a Közép- és Kelet-Afrikában élő gorillák számának növekedéséről. Utóbbiak egyedszáma ezerre nőtt. Ez a helyi lakossággal való együttműködésnek, a vadorzók elleni fellépésnek és az ökoturizmus szabályozásának köszönhető.