Világszerte mintegy 4,2 millió halálesetért lehetett felelőssé tenni a kültéri légszennyezettséget csak a 2015-ös évben. A kisméretű szálló por rendkívül káros hatással van az egészségre. A 2,5 mikrométer átmérő alatti részecskék könnyedén bejutnak a tüdőbe és a véráramba. Mindez súlyosbíthatja az asztmát és egyéb tüdőbetegségeket, valamint fokozza egyebek mellett a szívroham és a stroke fellépésének kockázatát is.
"Magas szintű részecskeszennyezés mellett nem tudunk élni. A tiszta levegőhöz való hozzáférés egyfajta alapvető emberi jog" - hangsúlyozta a lapnak nyilatkozva Alexandra Karambelas környezetelemző, a Columbia Egyetem kutatója.
A The New York Times - együttműködve a Berkeley Earth nonprofit adatelemző céggel - létrehozott egy olyan online adatbázist, amelyben visszamenőleg megtekinthető, hogyan alakult a legnagyobb városok levegőminősége az elmúlt egy évben. Szegeden például több alkalommal is átlépte a légszennyezettség szintje az egészségügyi határértéket, egy esetben igen jelentősen. A csongrádi megyeszékhelyen ugyanakkor még így is sokkal jobb levegőt lélegezhetnek a lakosok, mint például az indiai Újdelhiben , ahol a téli hónapokban nemcsak egészségtelenné, de igen gyakran kifejezetten veszélyessé vált a levegő.
Ez is érdekelhet
Szeged mellett Békéscsaba, Budapest, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Érd, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Parádsasvár, Pécs, Sopron, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Veszprém és Zalaegerszeg adatai is szerepelnek az adatbázisban. Az interaktív eszközt - angol nyelven - ide kattintva lehet kipróbálni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
