A tanulmány szerzői elismerték ugyan, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás talán véd a szívbetegségekkel szemben, ám ez az előny nem akkora jelentőségű, mint a rák és más betegségek kockázatának emelkedése. A világon minden harmadik ember fogyaszt alkoholt a becslések alapján. A 15-49 éves korosztályban a halálozások majdnem fele kapcsolatos az alkohollal.
Közel 200 ország adatait vizsgálták
A betegségek okozta anyagi terhekről szóló, a Lancet brit orvosi hetilapban megjelent tanulmány 195 országban vizsgálta meg az alkoholfogyasztás és az egészség összefüggéseit az 1990 és 2016 közötti időszakban. A kutatók 15-95 évesek adatait elemezték: összehasonlították az egyáltalán nem ivók egészségét azokéval, akik naponta egy alkoholos italt fogyasztottak.
Azt találták, hogy százezer absztinens közül 914-nél alakult ki alkohollal is kapcsolatba hozható betegség, többek között rák . Azok között, akik napi egy alkoholos italt fogyasztottak, ennél néggyel többen betegedtek meg, ami 0,5 százalékos emelkedést jelent, akik pedig napi kettőt, azok közül 63-an, ami 7 százalékos növekedésnek felel meg. A napi öt alkoholos italt ivók között már 37 százalékkal, vagyis 338-cal többen lettek betegek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Élmezőnyben a magyar férfiak
A tanulmány szerint a legtöbbet ivó nők tízes toplistáját Ukrajna vezeti átlagosan napi négy egységet meghaladó mennyiséggel. Magyarország itt ugyan nem került az élmezőnybe, a férfiak között azonban a tizedik helyen állunk. Ennek a listának az élén Románia található, ahol átlagosan napi nyolc italnál többet fogyasztanak a férfiak. Egy egység tíz gramm alkohollal egyenlő, ami nagyjából egy kis pohár bornak, egy doboz sörnek vagy egy kis adag röviditalnak felel meg.
A legkisebb mennyiségű alkohol is káros
"Korábbi tanulmányok megállapították az alkohol védőhatását egyes betegségekkel szemben, azonban az alkohollal összefüggő egészségi kockázatok már a legkisebb mennyiség mellett is emelkednek. Ugyan a napi egy itallal kapcsolatos kockázat kicsi, ez azonban meredeken emelkedik az egyre nagyobb mennyiségekkel" - foglalta össze Max Griswold, a kutatás vezetője, a Washingtoni Egyetem egészségügyi mérésekkel és értékeléssel foglalkozó intézetének (IHME) munkatársa.
Sonia Saxena, a tanulmány egyik szerzője szerint kutatásuk a témában végzett eddigi legnagyobb jelentőségű munka, mert 694 forrás adatait elemezték, melyek mind egyéni, mind a populációs ivási szokásokról tartalmaztak adatokat, valamint 592 tanulmány eredményeit, melyek az alkoholfogyasztás kockázatairól szóltak. Becsléseik a korábbiaknál pontosabbak, mert - a bevalláson alapuló egyéni adatokon kívül - figyelembe vették az alkoholeladásokat, az otthoni előállítást és a csempészetet is.
A kutatásban nem vett részt David Spiegelhalter, a Cambridge-i Egyetem professzora, aki megjegyezte, hogy ugyan nincs "biztonsággal fogyasztható" alkoholmennyiség, ez szerinte mégsem ok arra, hogy az egészségügyi kormányzat az absztinenciát javasolja. Ehelyett azt ajánlják, se a férfiak, se a nők ne igyanak többet heti 14 egységnyi alkoholnál.
