A kígyómarás főleg a legszegényebb afrikai, ázsiai és latin-amerikai közösségeket érinti. A földművesek nap mint nap kockáztatják az életüket a földeken dolgozva, ahol a halálos mérgű kígyók meghúzódnak. Ezért nagy szükség van egy átfogó programra, amelynek során új kezeléseket fejlesztenek ki és megkönnyítik a hatékony ellenszerekhez való hozzáférést.
A legtöbb ember belehal a marásba
"Olyan érzés volt, mintha egy kalapáccsal ütötték volna meg a kezemet" - mesélte a kígyómarással kapcsolatos emlékeit David Williams, a WHO egyik szakértője. Williams és munkatársai világszerte gyűjtik a kígyómérgeket, hogy ellenszérumot lehessen kifejleszteni belőlük. A férfit már hatszor marta meg kígyó, elmondása szerint a legutóbbi esetben épp az mentette meg az életét, hogy volt vele ellenszérum, amit azonnal meg is kapott. A legtöbb áldozatnak azonban nincs ekkora szerencséje: négypercenként halnak meg kígyómarás miatt világszerte. A túlélők többsége pedig maradandó károsodást szenved - sok esetben amputálni kell a megmart végtagot.
Ellenszérumot mindenkinek!
Ez is érdekelhet
"Mindig lesznek, akiket halálos mérgű kígyó mar meg, de ez nem ok arra, hogy meg is haljanak. A megfelelő ellenanyag birtokában nagyon jók a túlélési esélyek" - mondta Mike Turner professzor, a Wellcome Trust nevű jótékonysági szervezet tudományos igazgatója. A drága kezelést azonban nem mindenki engedheti meg magának, de sokan el sem jutnak a kórházig, ahol megmenthetnék az életüket. A legtöbb helyen nem megfelelő az orvosok felkészültsége, és nem állnak rendelkezésre a kezeléshez szükséges gyógyszerek, eszközök sem. A Wellcome Trust a válsághelyzet enyhítése érdekében 80 millió fontot - nagyjából 30 milliárd forintot - ajánlott fel az ellenszérumok kifejlesztésére és terjesztésére. A WHO pedig egy olyan akciótervet készít, amelynek célja, hogy 2030-ra felére szorítsák vissza a kígyómarás okozta halálozást és amputációkat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
