Az ENSZ jelentése szerint több ezer állat vándorol sivatagokon, síkságokon és óceánokon keresztül minden évben, hogy élelmet szerezzen és szaporodjon. Fenntarthatatlan nyomás nehezedik ezekre a fajokra, ami miatt számos esetben a populációjuk csökken, zavarok keletkeznek a táplálékláncokban, és veszélybe kerül az életben maradásuk.
Az ENSZ 1979-ben fogadta el Bonnban a vándorló állatok védelméről szóló egyezményt. A dokumentumban felsorolt 1189 állatfaj 44 százalékának csökkent mára a populációja, és 22 százalékukat már a kihalás fenyegeti. A szakértők a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) és a Living Planet Index évtizedekre visszamenő, több mint 5 ezer fajt felölelő adataiból és elemzéseiből indultak ki. Kiemelték, hogy szinte az összes vándorló halfaj - a jegyzékbe vett 58 faj 97 százaléka - már a kihalás szélén áll.
A jelentésből egyértelműen kirajzolódik, hogy az emberi tevékenység - a vadászat, a halászat, az intenzív mezőgazdaság és az állatok egyéb formájú túlzott kizsákmányolása - jelenti a legnagyobb fenyegetést a vándorló állatokra. Az ENSZ listáján szereplő állatfajok mintegy 70 százalékának életkörülményeit befolyásolja az emberi tevékenység. Az élőhely szűkülése a fajok különösen jelentős hányadát, 75 százalékát sújtja. Emiatt az ENSZ szakértői kiemelten figyelmeztették a kormányokat arra, hogy az infrastrukturális fejlesztések - például gátépítések, vezetékek fektetése vagy szélturbinák létesítése - során fokozottabban ügyeljenek arra, hogy ne zavarják meg az állatok vándorútvonalait.
A vándorló állatokra nehezedő nyomást még jobban erősítik a hőmérsékletváltozások, amelyek felborítják a vándorutak időzítését, illetve súlyos aszályokat és erdőtüzeket idézhetnek elő. Súlyos terheket ró az állatokra a szennyezés és az emberi tevékenységgel járó zaj- és fényhatás is.
Azok a változások, amelyeket néhány évvel ezelőtt előrejeleztek, ma már ténylegesen bekövetkeznek - mondta Amy Fraenkel, a vándorállatok védelméről szóló egyezmény főtitkára. Az egyezmény részes államai háromévente tanácskoznak arról, milyen további fajokat kellene felvenni a veszélyeztetett állatok listájára. A héten Szamarkandban tartják a találkozót, amelyen az Amazonasban élő óriásharcsa esetét is meg fogják vitatni.
Ez is érdekelhet
A hétfői jelentés szerzői hangsúlyozták, hogy a világ országainak összefogására van szükség, mert a vándorállatok természetükből adódóan nem ismerik az országhatárokat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
