„Szörnyen rossz irányba haladunk”

„Az éghajlatváltozás hatásai a pusztítás eddig feltérképezetlen területei felé haladnak” – mondta az ENSZ-főtitkár. A WMO által vezetett, több szervezet által készített felmérésből ugyanis kiderült, hogy hiába esett vissza a károsanyag-kibocsátás a koronavírus-járvány miatti lezárások idején, a globális felmelegedést előidéző kibocsátások azóta már a járvány előtti szinteket is meghaladták: előzetes adatok szerint az év első felében mért széndioxid-kibocsátás 1,2 százalékkal túllépte a 2019-es év ugyanezen időszakában mért szintet.

Rengeteg otthont tehet lakhatatlanná a klímaváltozás.

Minden idők legmelegebb időszakán vagyunk túl

A helyzet súlyosságát nyomatékosítja, hogy mérési adatok alapján az elmúlt hét év minden idők legmelegebb időszakának bizonyult. A globális átlaghőmérséklet már 1,1 Celsius-fokkal nőtt az iparosodás előtti szinthez képest, szakértők szerint pedig félő, hogy 2026-ig bezárólag akár meg is haladhatjuk a másfél fokos hőmérsékletnövekedést. Az évszázad végéig pedig – határozott klímavédelmi szabályozások hiányában – mintegy 2,8 fokkal növekedhet a bolygó átlaghőmérséklete.

„Semmi természetes nincs” a természeti katasztrófák jelenlegi mértékeiben – mondta az ENSZ-főtitkár, utalva az Európát sújtó hőhullámokra, valamint az óriási pakisztáni árvizekre. Guterres a tanulmányhoz kapcsolódóan a megújuló energia mellett az úgynevezett korai figyelmeztetőrendszerek bevezetésének fontosságát hangoztatta. Ezek érzékelők, eseményészlelési rendszerek és infokommunikációs hálózatok segítségével a várhatóan bekövetkező természeti katasztrófákról jóval idő előtt jelzést adnak, hogy az érintett régió felkészülhessen a közelgő csapásra.

Ez is érdekelhet

természeti katasztrófa

Spanyolországi áradások: már több mint kétszáz halálos áldozat

kialvatlanság

Így teszi tönkre a felmelegedés az alvásunkat

Zöld

Több millió életet követelhetett a szélsőséges idő világszerte

Tudományos érdekességek

Ez volt a legpusztítóbb nap az emberiség történelmében

„Senki sincs biztonságban””

A 2030-ra kitűzött, a károsanyag-kibocsátás csökkentését célzó célkitűzéseket a hétszeresére kellene növelni ahhoz, hogy megfeleljenek a párizsi egyezményben foglaltaknak – jegyezte meg Petteri Taalas WMO-főtitkár. A 2015-ös dokumentumban az aláíró felek megegyeztek, hogy erőfeszítéseket tesznek a felmelegedés 1,5 fok alatt tartására, a kutatás azonban rámutatott, hogy „szörnyen rossz irányba haladunk”.