Még le sem csengett a COVID-19-járvány legújabb hulláma, amit a gyorsan terjedő omikron variáns okozott, máris újabb, potenciális egészségügyi vészhelyzettől tartanak Ukrajnában. Egészségügyi tisztviselők arra figyelmeztettek, hogy az orosz invázióval összefüggésbe hozhatóan - az amúgy is leterhelt egészségügyi intézmények lebombázása, a pincékben, óvóhelyeken összezsúfolódott, sérült emberek, a rossz higiéniai körülmények és a tiszta víz hiánya miatt - a koronavírus mellett olyan fertőző betegségek is terjedhetnek, mint a járványos gyermekbénulás, a kanyaró vagy a kolera - írja témával foglalkozó írásában a CNN.
Ezek ellen létezik hatékony védőoltás, ám Ukrajnában igen alacsony a lakosság átoltottsága az oltásokat övező szkepticizmus miatt. Nem alakult ki nyájimmunitás a járványos gyermekbénulás és a kanyaró ellen, mint sok más európai országban a gyermekkorban kötelezően beadott oltásoknak köszönhetően - hívta fel a figyelmet a problémára Kate White, az Orvosok Határok Nélkül segélyszervezet egyik sürgősségi programvezetője.
A kolera nem ismeretlen Ukrajnában
Ukrajnában a közelmúltban is volt járványkitörés az említett betegségek terjedése miatt. Tavaly a járványos gyermekbénulás szedte áldozatait. 2011-ben pedig éppen az orosz pusztításnak leginkább kitett Mariupol - ahol most pokoli körülmények között, áram, víz és fűtés nélkül, lebombázott épületek között, pincékben, közintézményekben, óvóhelyeken élnek az emberek - volt az utolsó európai város, ahol kolerajárvány tört ki. Jelenleg a szétlőtt vagy ostrom alatt tartott kórházak, elpusztított egészségügyi intézmények miatt kieső orvosi ellátás is növeli a járványveszélyt - írja a CNN.
A kolera elleni védőoltás beadatását általában azoknak javasolják, akik olyan országokba látogatóknak, ahol összességében rosszak a higiéniai körülmények, nem megfelelő a vízellátás és az egészségügyi szolgáltatások is csak korlátozottan hozzáférhetőek - Ukrajna orosz invázió által sújtott területein most éppen ez a helyzet. A kolera elleni védőoltásról érdemes tudni, hogy hatékonysága két év elteltével alaposan lecsökken, az első hat hónapban tapasztalt 85 százalékról 50 százalék alá.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Kongatják a vészharangot
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az ENSZ Népesedési Alapja és az UNICEF vasárnapi közös közleményéből kiderül, hogy a háború februári kitörése óta legalább 31, egészségügyi ellátást biztosító intézményt vagy létesítményt ért támadás. Ezek közül 24 esetben egészségügyi létesítmények rongálódtak meg vagy semmisültek meg.
Ez is érdekelhet
A szakszerű orvosi ellátás hiánya egyébként már most komoly problémát okoz Ukrajna-szerte. Bizonyos krónikus betegségekben szenvedők - például a cukorbetegek, vagy a magas vérnyomással küzdők - nem jutnak hozzá állapotuk fenntartásához szükséges gyógyszereikhez, vagy nem kapják meg a szükséges kezelést. De az akut egészségügyi problémák ellátása is nehézkes, ahogy a szülés előtt álló kismamák helyzete is aggasztó számos ukrán városban.
