Vezető epidemiológusok, virológusok és fertőző betegségekkel foglalkozó szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy az alacsony átoltottságú országokban a közeljövőben olyan új koronavírus-variánsok jelenhetnek meg, amelyek ellen már valószínűleg nem bizonyulnak hatásosnak a jelenlegi vakcinák - írja témával foglalkozó cikkében a theguardian.com. Véleményük szerint akár egy éven belül megeshet, hogy az első generációs koronavírus elleni védőoltások helyett módosított, második generációs oltóanyagokra lesz szükség.
Ez a pesszimista előrejelzés egyébként a Népi Vakcinaszövetség (People's Vaccine Alliance), az Amnesty International jogvédő civil szervezet, az Oxfam nonprofit szervezet és az UNAIDS szervezet közös felmérésén alapul, amelyhez a világ 28 országának 77 elismert szakértőjét kérdezték. A válaszadók - akik olyan neves intézményekben dolgoznak, mint a Johns Hopkins vagy a Yale Egyetem, a Londoni Higiéniai és Trópusi Betegségek Intézete, illetve az Edinburgh-i Egyetem - kétharmada egyéves távlatban gondolkodott. Közel egyharmaduk viszont úgy vélte, hogy az új vakcinákra akár kilenc hónapon belül - vagyis év végéig - szükség lehet.
A tudósok egyébként régóta hangsúlyozzák, hogy globális szintű, gyors és összehangolt oltási akcióra van szükség ahhoz, hogy a COVID-19 járványt meg lehessen fékezni, mert az elhúzódó oltási stratégia magában hordozza annak veszélyét, hogy a vírusnak újabb és újabb, egyre ellenállóbb és egyre fertőzőbb variánsai bukkannak fel. Ahogy azt december óta látjuk, a brit , a dél-afrikai, a brazil vagy a kaliforniai változat esetében. Ezek jóval sokkal fertőzőképesebbek, éppen ezért több megbetegedést és halálesetet okoznak, mint a korábbi változatok, és kevésbé hatékonyak ellenük a jelenleg használt oltóanyagok.
Számos országban, különösen az elmaradottabb régiókban - Afrikában és Ázsiában - a tartósan alacsony oltási lefedettség miatt nagyobb valószínűséggel jelenhetnek meg vakcinarezisztens mutációk - ettől tart a felméréshez megkérdezett szakértők 88 százaléka. "Minden nap új vírusmutációk bukkannak fel. A szerencsésebbek találnak egy rést, egy gyenge pontot a védelemben, ami ellenállóbbá teszi őket elődeiknél, így potenciálisan elkerülhetik a korábbi vírustörzsek okozta fertőzésre adott immunválaszt , és hatékonyabban terjedhetnek "- fogalmazott Gregg Gonsalves epidemiológus, a Yale Egyetem munkatársa. "Hacsak nem oltjuk be az egész világot, szabadon hagyjuk az utat az újabb és újabb mutációk előtt" - tette hozzá. Erre azonban jelenleg elég kevés esély látszik.
Kik állnak a legjobban és kik a legrosszabbul az oltással?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Nagy különbségek vannak az egyes országok oltási gyakorlata és a tömeges vakcináció üteme között. Az ourworldindata.org legfrissebb adatai szerint Izraelben például már szinte a teljes felnőtt lakosság megkapta legalább az első Pfizer-BioNTech-részoltást. Jól áll az Egyesül Arab Emirátusok is, ahol ez az arány 82 százalék feletti. És míg Chilében, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban is már 40 százalék felett járnak, addig vannak olyan országok - például Vietnám, Bangaldes vagy Kenya, ahol a lakosság kevesebb mint egy, esetleg egy-két százaléka kapta meg az első védőoltást.
A vakcinanacionalizmus ellen fellépő, oltóanyagok igazságos elosztását célzó szövetség, a Covax reméli, hogy 2021-ben az alacsonyabb jövedelmű országok lakosságának legalább 27 százalékát sikerül beoltani. Ám ez még mindig nem elég jó arány - hangsúlyozta Max Lawson, a Népi Vakcinaszövetség elnöke. Véleménye szerint az lenne a leghatékonyabb megoldás, ha a vezető vakcinafejlesztő vállalatok másokkal is megosztanák technológiájukat és szellemi tulajdonukat a vakcinagyártás mielőbbi fellendítése érdekében.
Milyen gyorsan lehet módosítani az oltóanyagokon?
Ahogy a gyártók már közölték, a legmodernebb technológia - ezzel készül a Pfizer-BioNTech és a Moderna mRNS-alapú vakcinája - lehetővé teszi az oltóanyagok viszonylag gyors, néhány hét vagy hónap alatti módosítását. Az oltóanyagok milliárdos tételben zajló gyártása viszont továbbra is potenciális problémát jelent majd. Vagyis az új vírusvariánsok ellen védő, jövőbeni vakcinákkal világviszonylatban ugyanolyan lassú lehet az oltás, mint az eddigiekkel.
Az is hozzájárulhat a globális vakcináció vontatott üteméhez, hogy mivel ezek a gyorsan módosítható vakcinák viszonylag drágák, és a tárolásuk is egyelőre speciális körülményeket igényel - mert nem állnak el huzamosabb ideig 2-8 Celsius-fokon hűtőben, mint a hagyományos technológiával készülők -, kevés az esély arra, hogy a szegényebb országokban is tömegesen olthassanak velük. Ezzel pedig úgy tűnik, jelenleg igen csekély a globális átoltottság lehetősége - hívják fel a figyelmet a szakértők a szűkös gyártási kapacitás melletti legnagyobb problémára.
Ez is érdekelhet
Mennyi ideig tart a védettség az oltás után? Olvassa el témával foglalkozó írásunkat !
