A koronavírus-járvány gyökeresen megváltoztatta a mindennapjainkat, sokaknak sajnos nem csak a maszkviseléssel és korlátozások betartásával nehezedett az életük, hanem állásukat is elvesztették. Már márciusban sorra érkeztek a hírek az elbocsátásokról, az elmúlt napokban pedig egyre több statisztikai adatban is tükröződik a fokozódó munkanélküliségi helyzet. Most a GKI Gazdaságkutató Zrt. a magyarországi kis- és középvállatok körében végzett felmérésnek eredményét közölte. Az 5 fő feletti vállalkozások körében (a multinacionális cégeket nem tekintve) június elejéig nagyságrendileg 110 ezer főt (5.5 százalék) bocsátottak el, illetve jelentős munkaköri átszervezéseket hajtottak végre (távmunka, állásidő, kényszer szabadságolás). Az 5 fő alatti vállalkozásokkal együtt ez országosan 160-170 ezer elbocsátást jelent - írják.
A többség bejár dolgozni
A kkv-szektor esetében a foglalkoztatottak közel 76 százaléka jár be dolgozni a munkahelyére. A (hazai tulajdonú) nagyvállalatoknál ez az arány jóval magasabb, csaknem 92 százalék. Vagyis a rugalmasabb munkavégzést inkább a hazai kisvállalkozások tették lehetővé dolgozóiknak. Jól mutatja a nagyvállalatok tőkeerősségét a kkv szektorral szemben az állásidőn és a (fizetett vagy fizetés nélküli) szabadságon lévők aránya, amely a nagyvállalatoknál 0,5 százalék, szemben a kkv szektorral, ahol ez a szám kiugróan magas (4 százalék). Az otthondolgozók (távmunkások) aránya átlagosan 3 százalék volt (ezen belül a nagyvállalatoknál 2 százalék, a kisvállalkozásoknál pedig 5 százalék). Jelentős a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya a nagyvállalatoknál (15 százalék), miközben ez mindössze 6 százalék a kkv-k között.
A GKI szakemberei szerint ha a válság esetleg elhúzódna, akkor a részmunkaidősök, az állásidőn, illetve a jelenleg kényszerszabadságon lévők jelentős része várhatóan munkanélkülivé válna, amennyiben a Kormány nem hoz további, az eddiginél jóval hatékonyabb munkahely-megtartó intézkedéseket.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
