Noha a koronavírus-járvány kitörését követő első időszakban - tapasztalatok híján - úgy tűnt, hogy a COVID-19 okozta megbetegedés súlyos esetben "csak" a tüdőt érinti, mára egyértelműen kiderült, hogy az egész szervezetben okozhat károkat. Pusztíthatja többek között a szívet, a veséket, de még az agyat is, emellett okozhat vérrögképződési rendellenességet , vagy más, kellemetlen tünetet, például íz-, vagy szaglásvesztést, sőt, bőrkiütéseket is.
A témában készült korai tanulmányok azt vetítették előre, hogy az egészségügy sok országban vélhetően nem bírja majd a megnövekedett számú stroke-os , agygyulladásban szenvedő, esetleg izomproblémákkal küzdő beteget, emellett arra is felhívták a figyelmet, hogy a COVID-19-ből felépülőknél nemcsak fizikai, hanem mentális betegségek, például depresszió vagy poszttraumás stressz-szindróma is hátramaradhat - írja a theconversation.com.
A lap témával foglalkozó cikkében rávilágít: annak ellenére, hogy hetente több száz új tanulmány jelenik meg a COVID-19 agyra gyakorolt neurológiai és pszichiátriai hatásairól, nehéz ezekből megbízható, általános következtetéseket levonni. Éppen ezért egy orvosokból, orvostanhallgatókból és kutatókból álló csoport átnézte az összes eddigi kutatást, hogy kiszűrjék azokat, amelyeket elemezve releváns eredményeket kaphatnak.
Rájöttek ugyanis, hogy a COVID-19 és az agy sérülései közötti összefüggéseket vizsgáló tanulmányok többsége kis, szelektált betegcsoportoktól származik, ami torzításokkal járhat. Ennek kiküszöbölésére a 13 ezer rendelkezésükre álló kutatásból csak 215-öt használtak fel: a kapott eredmények 30 ország összesen 105 ezer betegének állapotát tükrözik.
Milyen károkat okozhat a koronavírus?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Azt találták, hogy a COVID-19-ből felgyógyulók körében a leggyakoribb neuropszichiátriai tünetek közé tartozik a szaglás elvesztése (anozmia), a gyengeség, a fáradtság és az ízérzési zavarok (diszgeúzia). Az első kettő például a betegek több mint 30 százalékánál jelentkezett. Hasonlóan gyakran - az érintettek 25 százalékánál - fordult elő súlyos mentális betegség, jellemzően depresszió vagy szorongás, amelyek a kutatók szerint a következő években hatalmas terhet róhatnak nem csak az érintettekre, de az egyes országok egészségügyi ellátórendszerére is.
Az eredmények elemzéséből az is körvonalazódott, hogy a súlyos, agyat érintő betegségekkel - mint az agyvelőgyulladás, vagy a Guillain-Barré-szindróma , vagyis a perifériás idegek és ideggyökök akut gyulladása - kapcsolatos aggodalmak megalapozatlannak tűnnek. Vagyis ezek szerencsére nem fordulnak elő tömegesen. Stroke viszont a kórházi kezelést igénylő koronavírusos betegek 2 százalékánál alakult ki, legalábbis a kutatás alapjául szolgáló jelentések szerint.
Az összefoglaló tanulmány szerzői érdekesnek találták, hogy számos tünet, beleértve az izomfájdalmat, a szaglás elvesztését és a fejfájást, gyakrabban jelentkezett az enyhébb lefolyású COVID-19-ben szenvedőknél, akik nem kerültek kórházba.
A kapott eredmények azonban - akármennyire is megbízható adatok elemzéséből születtek -, nem feltétlenül tükrözik a valós állapotot - hívják fel rá a figyelmet a szakértők. Ugyanis egyik tanulmány esetében sem volt kontrollcsoport, így nem lehet összehasonlítani a kapott eredményeket olyan emberek eredményeivel, akik nem estek át a COVID-19-en. Vagyis nem lehet kideríteni, hogy a vizsgált személyeknél a koronavírus-fertőzéstől függetlenül is magas lett volna-e a neuropszichiátriai rendellenességgel küzdők aránya.
A legújabb fejlemények
Ez is érdekelhet
Az azóta beérkezett, összehasonlító adatok alapján úgy tűnik, hogy a COVID-19-ből felgyógyulóknál nagyobb valószínűséggel alakul ki új mentális betegség, mint az átlagpopulációban. Ezenkívül valószínűnek látszik, hogy a legtöbb pszichiátriai és neurológiai probléma gyakoribb a COVID-19 után, mint például az influenza után - számol be róla a theconversation.com. Ahhoz azonban, hogy a kutatók még átfogóbb képet kaphassanak, további vizsgálatokra lesz szükség.
