Manapság az egyre növekvő áruforgalom és az emberiség lélekszámának robbanásszerű emelkedése miatt egyre gyakoribb és súlyosabb probléma az élelmiszer-hamisítás - írja a 24.hu . A cikkben szakértőként megszólal Győri Zoltán, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Táplálkozástudományi Intézetének vezetője, aki szerint az Egyesült Államokban évi 30-50 milliárd dollár, hazánkban 300 milliárd forint kárt okoznak a csalók.
"Nem elég, hogy az ember nem azt kapja a pénzéért, amire számított, de a hamisított élelmiszereknek komoly egészségügyi hatásai is lehetnek" - hívja fel a figyelmet a szakember.
300 ezer megbetegedés, 6 halott
A legmegdöbbentőbb eset az úgynevezett melaminbotrány volt Kínában egy évtizeddel ezelőtt. A melamin egy aromás vegyület, amely az emberi szervezetbe jutva komoly mérgezést okoz, de kiválóan át lehet vele verni a termék fehérjetartalmára vonatkozó rutinvizsgálatokat. Ezt kihasználva elsősorban babáknak való tejpótló tápszerekben alkalmazták nagy mennyiségben - a termékek elfogyasztása után 300 ezren megbetegedtek, hatan pedig meghaltak.
Szintén nagy port kavart, emeli ki a cikk, amikor egy afrikai államba tartó segélyszállítmányban műanyagot kevertek a rizsbe. A műanyag színre és formára is rizsnek tűnt, csupán megfelelő fényviszonyok mellett lehetett kiszúrni a különbséget. Ugyancsak többször előfordult már, hogy étolajba finomított kőolajszármazékot kevertek.
Mi a helyzet itthon?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Magyarországon a durva élelmiszer-hamisítás viszonylag ritka. A legismertebb egy 1994-es eset, amikor színezőanyagként ólomszármazékot kevertek fűszerpaprikába, emiatt országszerte több mint százan betegedtek meg. Alkoholos italok is gyakran esnek csalók áldozatául, ilyenkor egy-egy bort, pálinkát, sört jobb minőségűre címkéznek. Győri Zoltán hangsúlyozza: bár manapság már idejétmúlt, de régen bevett módszer volt fagyállóval összekeverni a bort, hogy az testesebbnek, érettebbnek tűnjön. A festett csirkék feltűnése sem példa nélküli: a bontott csirke bőrét ételfestékkel sárgára színezik, így magasabb áron, tanyasi áruként tudják eladni.
Hazánkban a leggyakoribb átverések között találjuk egyébként a nem bio alapanyagok biotermékekként való jelölését, a szavatossági idő átcímkézésével történő meghosszabbítását, illetve a hozzávalók hamis feltüntetését.
Hogyan védekezhetünk?
Ez is érdekelhet
Bár a hatóságok rendszeresen ellenőrzik a különféle termékeket, minden csalást nem lehet kiszűrni. Győri Zoltán azt tanácsolja, hogy a piacon válasszuk mindig a jól bevált árust, illetve a nagy áruházláncok ellenőrzött eredetű termékeit, és persze ha valami "túl olcsó", azonnal kezdjünk el gyanakodni.
Legjobban: