"Magyarországon 96 százalékban mélységi, felszín alatti vizeket használunk. Ezeknek a forrásoknak a nagy része ráadásul védett vízbázis. Ahogyan más sem, így a mikroműanyag sem tud oda lejutni" - hangsúlyozta az InfoRádiónak nyilatkozva Nagy Edit, a Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) főtitkára. Az interjú apropóját az ausztrál Newcastle-i Egyetem egy friss kutatása adta, miszerint akár heti öt gramm műanyag is kerülhet az emberek szervezetébe, miután a műanyagszemcsék a sörtől a csapvízig szinte mindenhol felbukkannak.
A főtitkár is elismerte ugyanakkor, a MaVíz - pontos mérési módszer híján - nem rendelkezik erre vonatkozó adatokkal. Mindemellett a szervezet a témában megjelent közleménye leszögezi, hogy a hazai csapvíz minősége kiváló, és bármikor bátran fogyasztható. Ráadásul nemcsak olcsó folyadékforrás, hanem nagyon egészséges is, hiszen "tartalmazza az emberi szervezet számára szükséges és elégséges ásványi anyagokat".
Knisz Judit, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem víztudományi karának tudományos munkatársa szerint azonban a szennyezőanyagok a felszín alatti vizekbe is eljuthatnak. "Valóban sokkal kevésbé érintettek a felszín alatti vizek, de a vizsgálatok azt mutatják, hogy megtalálhatók ott is a szennyeződések. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az ivóvízben a tisztítás során ezeknek a viszonylag alacsony koncentrációban megtalálható szennyezőknek a mennyisége tovább csökken. Ezért az ivóvízbe valóban nagyon-nagyon alacsony mennyiségben juthatnak be" - tette hozzá a szakember az InfoRádió műsorában.
Mint azt korábban megírtuk , az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint csupán minimális egészségi kockázatot jelentenek az ivóvízben lévő műanyag mikroszemcsék. Bruce Gordon, a WHO kutatója elmondta, a megfelelő szennyvíztisztítás vélhetően a mikroműanyagok 90 százalékát is kiszűri.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: