A műtéti beavatkozással járó kockázatokat három tényező együttesen teszi ki: e körbe tartoznak a társbetegségek, maga az operáció, valamint az érzéstelenítés és az altatás okozta megterhelés. Az érzéstelenítést általában előnyben részesítik az általános anesztéziával szemben az alacsonyabb szövődmény-előfordulási arány miatt. A jól vezetett a narkózis eredményeként azonban a beteg nem érez fájdalmat, a műtétre nem emlékszik, de a beavatkozást követően rövid idővel visszatér a tudata, nyelni, beszélni és mozogni is tud.
Az anesztézia lehet helyi, regionális, általános (altatás) és ezek kombinációja. A leggyakrabban alkalmazott regionális aneszteziológiai módszerek a gerincközeli érzéstelenítések: a spinális és az epidurális anesztézia.
Az aneszteziológus olyan orvos, aki speciális aneszteziológiai, intenzív terápiás, fájdalomcsillapítási és újraélesztési ismeretekkel rendelkezik. Műtét során szoros együttműködésben dolgozik az aneszteziológiai asszisztenssel, a sebészekkel, valamint a műtői csapat többi tagjával. Az altatóorvos felel a műtét során a páciens jóllétéért és biztonságáért. Kivitelezi a pácienssel egyeztetett anesztéziát, megtervezi a műtét alatti és utáni fájdalomcsillapítás módját. Szükség esetén elvégzi a műtét alatti vérátömlesztést. Mindezeken túlmenően az esetleges intenzív ellátási igény esetén kezeli a beteget.
Az anesztézia folyamata
Egy beavatkozás során az aneszteziológus szakorvos szoros együttműködésben dolgozik az aneszteziológiai asszisztenssel, a sebészekkel, valamint a műtői csapat többi tagjával. A szövődmények megelőzése érdekében a szervezet működését különféle készülékek segítségével (EKG, vérnyomásmérő stb.) folyamatosan ellenőrzik. Amennyiben mégis probléma, szövődmény jelentkezik az anesztézia során, vagy közvetlenül utána, a beteg erről tájékoztatást kap, hogy egy esetleges újabb beavatkozásnál ne álljon elő újra.
Nem minden anesztézia jár eszmélet- vagy tudatvesztéssel, de az aneszteziológiai kockázat mindig egyéntől függ. Befolyásolja a páciens általános állapota, terhelhetősége, kísérő betegségek és azok súlyossága. Az olyan további tényezők pedig, mint például az elhízás vagy a dohányzás, növelhetik a kockázatot. További rizikófaktor a sürgős műtét, a hosszú és a komplikált operáció. Emellett, ha étel vagy folyadék van a páciens gyomrában, az az anesztézia során visszakerülhet a torokba, ahonnan a tüdőbe jutva fuldoklást és súlyos szövődményeket okozhat. Sürgős műtéteknél néha nincs idő a gyomor teljes kiürülését megvárni, ilyenkor speciális aneszteziológiai módszereket alkalmaznak a kockázat csökkentése érdekében.
A beteg felelőssége is az altatás
Jól látható, hogy maga a beteg is sokat tehet az esetleges műtéti szövődmények elkerülése érdekében. Megfelelő életvitellel, a dohányzás és az alkoholfogyasztás, a különböző drogok és gyógyszerek mértéktelen használatának kerülésével a szervezet könnyebben viseli a beavatkozásokat. Éppen ezért a beteg is felelős az altatás/érzéstelenítés végkimeneteléért azáltal, hogy az altatóorvossal történő beszélgetések során nem titkolja el további betegségeit, esetleges függőségeit.
Ha ugyanis az aneszteziológiai szakvizsgálat során ezeket az információkat nem kalkulálja bele az altatóorvos a rizikó felmérésébe, az általa ajánlott érzéstelenítési eljárás súlyos - akár halálos - következménnyel is járhat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az általános anesztézia után gyakran előforduló mellékhatások a szédülés, kábaság, fejfájás, remegés, hányinger, hányás, viszketés, torokfájás, hátfájás, véraláfutás szúrási pontokon, átmeneti zavartság, izomfájdalmak. Ritkán előforduló mellékhatás és komplikáció a légzési nehezítettség, esetleges fulladásérzet, a fog-, ajak-, vagy nyelvsérülés, egy korábban már fennálló betegség romlása, de akár a nem megfelelő mélységű anesztézia miatt éberség is fennállhat a műtét során. Nagyon ritkán előforduló mellékhatások közé tartozik a szemsérülés, gyógyszerekre adott allergiás reakció, idegsérülés (bénulás vagy tartós zsibbadás), továbbá a halál.
Műtét előtt néhány órával tilos ételt és italt magunkhoz venni, ezzel a legtöbben tisztában is vannak. Az altatással vagy helyi érzéstelenítéssel járó beavatkozások előtt valóban megtiltja az orvos az étkezést, de még a folyadékbevitelt is. A tilalom okairól itt írtunk korábban.
Komoly műtétek altatás nélkül
Magyarországon 2016 tavaszán végeztek először mélyaltatás és légcsőintubálás nélküli tüdőműtétet. A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Sebészeti Klinikáján április elején elvégzett operációig elképzelhetetlen volt, hogy olyan kockázatos és összetett sebészeti beavatkozásokat, mint a tüdőműtét, ne mélyaltatásban végezzenek el.
Kulcslyuksebészeti eljárással két pácienst is megoperáltak. Mindkét beavatkozásnál kombinált helyi érzéstelenítési módszerekkel és szoftver által vezérelt gyógyszeradagoló műszer segítségével érték el a betegek számára ideális, fájdalom- és stresszmentes állapotot.
Ez is érdekelhet
Így a hagyományos altatásnál jelentősen gyorsabb volt a műtéti előkészítés, hiszen a beavatkozás alatt nem volt szükség gépi lélegeztetésre, illetve nem kellett a betegeket a hagyományos mélyaltatás és izomműködés blokkolásával kapcsolatos veszélyeknek sem kitenni. A műtétet végző orvosok számára is nagy élmény volt, hogy ilyen komoly beavatkozás közben beszélgethettek a beteggel. Az operáció utáni időszak is komplikáció nélkül telt, a páciensek rövid ápolási idő után hazamehettek.
Legjobban: