Egyes becslések szerint sokkal több baleset ér minket a saját otthonunkban, mint például a munkahelyünkön. Nagyon fontos lenne tehát, hogy lakókörnyezetünket úgy alakítsuk ki, hogy minél kevesebb eséllyel fordulhassanak elő olyan szerencsétlenségek, mint például az széthagyott tárgyakban való megbotlás miatti elesés, az elcsúszás, a magasból leeső nehéz tárgyak okozta sérülések, vagy az égések, forrázások és vágások. Amikor viszont szülővé válunk, már nem csak magunkra kell vigyáznunk. A mi felelősségünk az is, hogy otthonunk „bababiztos” legyen, vagyis minimalizáljuk a gyermekre leselkedő veszélyeket. Ennek ellenére sajnos gyakran előfordul, hogy a kicsik könnyen hozzáférnek olyan dolgokhoz, amelyekhez jobb lenne, ha nem nyúlnának – és főleg nem nyelnék le őket.
„Kisgyermekkorban a mérgezések igen gyakoriak: az összes, gyermekeket érintő baleset 5-7 százaléka valamilyen mérgezés. Túlnyomó többségük szerencsére enyhe vagy tünetmentes, csak körülbelül 1 százaléka súlyos” – hangzott el a Szent Márton Gyermekkórház Közhasznú Alapítvány megbízásából készült, „Életmentő szülők” című oktatófilmsorozat egyik videójában. A alábbiakban ezen kisfilmek alapján ismertetjük a legfontosabb tudnivalókat.
Jelek, amelyek mérgezésre utalnak
A legtöbb esetben – szerencsére – olyan dolgokat kóstolnak meg a gyerekek, amelyek kis mennyiségben nem vagy csak minimálisan mérgezőek. A leggyakrabban az alábbiak kerülnek a kicsik étlapjára a szülők akarata ellenére:
- popsikrém, testápoló, sampon, tusfürdő, szappan,
- folyékony mosószer, mosópor, öblítő,
- tinta, radír, gyurma, vízfesték, ceruza,
- rúzs, arcfesték, szemfesték, arckrémek,
- ételfesték, gyertya, gyufa, hőmérő higanyszála, foszforeszkáló rúd.
Ezeken kívül azonban nagyon sok olyan anyag is megtalálható a legtöbb háztartásban, ami akár kis mennyiségben is súlyos mérgezést okozhat. Az alábbi tünetek fellépése esetén gyanakodjunk mérgezésre:
- tudatzavar, beszédzavar, viselkedésváltozás,
- szédelgés, járásbizonytalanság,
- hányinger, hányás,
- hasmenés, hasi fájdalom
- fejfájás, sápadtság, elesettség
- hirtelen jelentkező szájnyálkahártya-duzzanat,
- fokozott nyáladzás, nyelési nehezítettség,
- hirtelen kezdetű köhögés, légszomj,
- eszméletlenség.
A leggyakoribb veszélyforrások
A közforgalomban lévő gyógyszerek egy része színes cukorkának tűnhet egy gyermeknek, éppen ezért nagyon fontos, hogy olyan helyen tároljuk a tablettákat, ahol a gyermek nem fér hozzá. Ez különösen fontos az olyan gyógyszerek esetében, amelyekből akár egyetlen tabletta is elegendő a súlyos mérgezéshez. Ilyen egyebek mellett a nyugtató, az altató, az antidepresszáns, a cukorbetegség vagy epilepszia elleni gyógyszer, a szívgyógyszer, a vérnyomáscsökkentő, a kábító fájdalomcsillapító és a vérhígító is.
Az otthonokban található legveszélyesebb vegyszerek közé tartozik a sósav, a hideg zsíroldó, a lefolyótisztító, a hipó, a rozsdamaró, a festékhígító, a hajszőkítő, az ecetsav, a mosogatótabletta, az algaölő medencetisztítószer és a szemölcsirtó is. Ezekből kis mennyiség lenyelése is súlyos, akár maradandó károsodást okozhat, de a bőrre és a szembe kerülve is nagyon veszélyesek ezek a maró hatású szerek. Ha biztosan tudjuk, hogy a gyermek marószert ivott, gyorsan itassunk vele vizet – de csak akkor, ha nem telt el az eset 1-2 percnél hosszabb idő. Ezt követően már semmit nem szabad szájon át adni neki. Erős fájdalom esetén fájdalomcsillapító kúppal enyhíthetjük kínjait, amíg nem kap szakszerű segítséget.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az etilénglikol a leggyakrabban a szélvédőmosó-folyadékban és a fagyálló hűtőfolyadékban található meg. Tömény fagyállóból már néhány milliliternyi mennyiség lenyelése is veszélyes, néhány korty pedig már halálos mérgezést okozhat. Ha a gyerek ilyet ivott, azonnali segítségre van szüksége.
Otthonunkban, a ház körül, illetve a kedvenc parkunkban és játszóterünkön az is problémát okozhat, hogy a gyerekek a növények leveleit és bogyóit is előszeretettel kóstolgatják. Nem árt tehát ismerni a leggyakrabban előforduló, potenciálisan veszélyes növényeket. A legénypálma, a buzogányvirág és az anyósnyelv például nyálkahártya-irritációt és fájdalmas duzzanatot okoz. A tünetek gyorsan kialakulnak – ha tehát rajtakaptuk gyermekünket, hogy megrágcsálta a szobanövényt, de 1-2 perc múlva nem jelennek meg nála a panaszok, akkor megnyugodhatunk: komoly baj biztosan nincs.
Élénkpiros bogyói miatt a gyöngyvirág igen ínycsiklandozóan néz ki, elfogyasztva azonban hasmenést, hányást, kábultságot és szívritmuszavart válthat ki. Lenyelése esetén mindenesetben kórházi megfigyelés indokolt. Szintén piros bogyói miatt hívja fel magára a gyerekek figyelmét a tiszafa: szerencsére a bogyó piros húsa nem mérgező. A növény többi része – így a tűlevél és a kéreg – azonban nagyon veszélyes lehet. Elfogyasztása után émelygés, hányás, szédülés, súlyos esetben pedig szívritmuszavar és vérnyomásesés jelentkezik. Nagyon ritkán halált is okozhat, ezért ha felmerül a gyanú, hogy a gyerek a tiszafa bogyóján kívül más növényi részből is fogyasztott, mindenképpen kórházi megfigyelésre van szükség.
Az aranyeső minden része mérgező – különösen a virágja, a magja és fiatal kérge. Akár már 2-3 mag vagy virág elfogyasztása is panaszokat – például hányást, hasmenést – idézhet elő a gyermekeknél. Ha pedig ennél nagyobb mennyiség kerül a szervezetbe, akkor verejtékezés, görcs és izgatottság léphet fel, de akár légzésbénulás is kialakulhat.
Mit tegyünk mérgezés vagy gyanú esetén?
A szakértők azt tanácsolják, hogy jegyezzük fel a mérgezés idejét, ha pedig bizonytalanok vagyunk a veszély súlyossága kapcsán, kérjünk tanácsot telefonon a házi gyermekorvostól, a gyermekügyelettől vagy a toxikológiától. A mérgezés észlelésekor a legfontosabb teendőnk, hogy megakadályozzuk, hogy még több méreganyag jusson be a gyermek szervezetébe. Ennek érdekében az alábbiakat tehetjük:
- Vegyük el a gyerektől a megkóstolt anyagot, a maradékot pedig vegyük ki a szájából.
- Mérgező gáz feltételezett jelenléte esetén a lehető leggyorsabban hagyjuk el a helyiséget.
- Ha bőrön, nyálkahártyán keresztül szívódhatott fel a méreganyag, akkor vetkőztessük le a gyereket, az érintett testfelületeket pedig először bő langyos vízzel, majd enyhén szappanos vízzel is mossuk le.
- A szembe került irritáló anyagot haladéktalanul ki kell mosni a szemből bő vízzel.
A szakemberek hangsúlyozták, hogy tilos széntablettát adni, illetve a gyermeket meghánytatni! A legjobb, amit tehetünk, ha azonnal elindulunk a kicsivel a legközelebbi gyermeksürgősségire, vagy ha mentőt hívunk hozzá. A kórházba mindenképpen vigyük magunkkal az elfogyasztott szer csomagolását, flakonját, vagy mintát a problémás növényből és ismeretlen anyagból.
Ez is érdekelhet
A hasonló esetek elkerülése és gyermekünk egészségének megóvása érdekében pedig nagyon fontos, hogy kifejezetten nagy figyelmet fordítsunk a megelőzésre. Tájékozódjunk a súlyosan mérgező anyagokról, és ha lehet, ne tartsunk ilyen szereket otthon. Amire pedig feltétlenül szükség van – például gyógyszerekre vagy rovarirtóra –, azt kizárólag olyan helyen tároljuk, ahol a gyerekek nem férhetnek hozzá, vagy legalább „gyerekzáras”, tehát a kicsik által nehezen kinyitható termékeket vásároljunk. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) egy korábbi tájékoztatója egyébként azt is kiemelte, hogy a vegyszereket kizárólag a felhasználási utasításban rögzített módon és felületeken szabad felhasználni. Ha pedig az ilyen folyadékokat az eredeti csomagolásából áttöltjük egy másik edénybe, az „szükségtelen és elfogadhatatlanul nagy kockázatot jelent”.
Legjobban: