A koponyacsontok
A több mint húsz koponyacsont többféle feladatot is ellát. Az agykoponya csontjainak (fal-, nyakszirt-, homlok-, ék-, halántékcsont) elsődleges feladata az agy védelme, míg az arckoponya csontjai többek közt egyes érzékszerveink felépítésében és működésében segítenek, a rágást segítik elő és számtalan egyéb funkciót látnak el. Ennek megfelelően tehát a koponyacsontokat két nagy csoportra, az agy- és arckoponyára osztjuk. Az agykoponya csontjai varratos, az arckoponya csontjai csontos összenövéssel kapcsolódnak egymáshoz.
Koponyatörések
A koponyasérülések többségét vérzés is kíséri, sok esetben vérzés esetén el is felejtik megvizsgálni az esetleges törés lehetőségét. Fontos tudni, hogy a koponyatörések csak egy része érzékelhető könnyen, elsősorban a súlyos sérülések, sok esetben csupán csak nehezen vehető észre. Apróbb mélyedések a fejen, duzzanatok, zúzódások is törésre, repedésre utalhatnak.
A koponyacsontok sérülésének tünetei lehetnek:
- látható külsérelmi nyom a fejen
- folyadék vagy vér szivárgása az orrból;
- folyadék vagy vér szivárgása a fülből;
- vér a szemfehérjében;
- szemkörüli vérömleny, ún. pápaszem hematóma;
- arc vagy fej deformitása;
- arc vagy fej asszimetriája;
- vérzések a fejen, arcon;
- dudorok, torzulások a fejen;
- eszméletvesztés, eszméletlenség;
- amnézia, emlékezet zavar, emlékezet kiesés;
- hányás, hányinger, szédülés;
- kóros reflexek;
- fül mögötti terület kékes elszíneződése;
- szaglási zavarok;
A koponyatörés veszélye, hogy a zárt és steril koponyaüreg megnyílik, ezáltal fertőzés alakulhat ki. Az elmozduló csontok további sérüléseket okozhatnak, fontos idegpályák sérülhetnek meg, továbbá veszélybe kerülhet a szem, orr és fül normális működése. Szerencsére a leggyakoribb koponyatörések közé az orrcsont és állkapocs-törése tartozik, de ezek is lehetnek veszélyesek.
Koponyasérültek ellátása
A koponyatörések esetén indokolt a mozgatási tilalom, a sérültet helyezzük nyugalomba, fektessük le, fejét támasszuk meg kissé emelt állapotban, védjük az esetleges időjárási tényezőktől (izolációs fólia, esernyő). Vérzés esetén mielőbb alkalmazzunk fedőkötést (sapkakötés) a fertőzések megelőzése érdekében, ügyeljünk a gondos fertőtlenítésről! Vizsgáljuk meg alaposan a sérültet, keressünk további sérüléseket, kérdezzük ki alaposan. Kövessük nyomon a kísérő tüneteket (hányinger, hányás, fájdalmak stb.).
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mit csinálnak a kiérkező mentők?
A betegek ellátása számtalan körülménytől függ. Az alábbi ellátások csak nagy általánosságban igazak, ezektől jelentős mértékben eltérő ellátás is indokolt lehet.
A koponyasérült első vizsgálata a tudatállapot megítélése. Erre különböző pontrendszerek használatosak a helyszíni ellátásban. Nem egyszeri vizsgálatot, hanem rendszeres ellenőrzést jelent, hiszen rövid időn belül változhat a sérült állapota.
Gyakran a vérzés lesz a legszembeötlőbb tünet, de a fejsérülteket egyéb szempontból is meg kell vizsgálni, keresni kell további sérülések esetleges meglétét.
Ellenőrizni kell látható-e vérzés az orr- és hallójáratból. Megjelentek-e az agyrázkódás jellegzetes tünetei.
Természetesen a hajas fejbőrt is ellenőrizni kell, hiszen sokszor nehezen vehető észre dúsabb hajzat esetén a sérülés.
Fontos lehet a beteg egyéb mérhető paramétere, pl. vérnyomás, pulzus, vér oxigén szintje.
Súlyos koponyasérült egyúttal potenciális nyaki sérültnek tekintendő, ezért a nyakat külön rögzítenünk kell. Eszméletlen állapotban elsődleges teendő a légutak átjárhatóságának ellenőrzése és fenntartása, gyakran intubáció segítségével.
Eszméleténél lévő koponyasérült szoros megfigyelést igényel.
Mint minden súlyos sérült, így a koponyasérült esetében is számolni kell az állapot rosszabbodással, ezért a rögzítésen felül vénabiztosításként infúzió kerül bekötésre, mely lehetőséget ad szükség esetén a gyors gyógyszeres beavatkozásra, illetve oxigént inhalál a beteg.
Ez is érdekelhet
A rögzítés, immobilizálás mellett megfelelően pozícionálni is kell a koponyasérültet, mely a törzs enyhe megemelését jelenti.
