A katonai szakértők álláspontja szerint, ha a BUK nevű szerkezettel vették célba a gépet, akkor a kilőtt rakéta a becsapódás előtt robbant fel. Ez azt jelenti, hogy a detonáció még azelőtt bekövetkezett, hogy a rakéta a gépbe csapódhatott volna. Számtalan repeszt, srapnelt szórhatott szét, így a rakéta megbonthatta a repülőgép burkolatát. Ekkor a repülőben uralkodó túlnyomás hirtelen lecsökken, ez az úgynevezett dekompresszió.
Mindez dekompressziós betegséget idéz elő az emberben - ha túl hirtelen következik be: gyakorlatilag azonnal eszméletvesztést okoz. Az utasok nagy része ezért szinte semmit sem érzékelhetett abból, hogy mi történt - véli a Time.com-nak nyilatkozó szakértő , Doug Richardson.
A dekompressziós betegség alapja , hogy túlnyomáson a gázok térfogata más, mint normál légköri nyomáson. A repülő belseje egy túlnyomásos "doboz", ha ez a túlnyomás hirtelen megszűnik, a gázok oldékonysága lecsökken és buborékokat formálnak a vérben, amelyek elzárják a kapillárisokat, hajszálereket. Ez okozza az eszméletvesztést, vagy akár a halált is.
A nyomáskülönbség túl gyors kiegyenlítődése barotraumát okozhat , ami a test légtartó üregeinek nyomáskiegyenlítési zavarát jelenti, s amely szintén eszméletvesztéshez vezethet, s valószínűleg ez is halálos kimenetelű lehetett az utasok egy részénél. Így hiába ereszkedtek le netán az oxigénmaszkok, az utasoknak már aligha volt idejük felvenni azokat. Így azt sem igazán tudhatták, mi történik velük.
De a légnyomás hirtelen lecsökkenése fizikai hatással is jár: olyan erős "huzat" keletkezik, ami letépi az emberekről akár még az inget is. Azokat Akik nem voltak bekötve biztonsági övvel, azokat a hirtelen légáramlat a helyükről is kiránthatta.
Minthogy a repülő törzsét alighanem szétszakíthatta a rakéta által keltett lökéshullám, további szörnyű következményekkel járhatott az eset. A gép hirtelen lelassulhatott, ami súlyos, nyaki és gerinctöréseket idézhetett elő - amint azt egy traumatológus írta egy angol nyelvű fórumon.
Az MH17-es járat utasai tehát az első robbanás következtében már eszméletüket vagy életüket veszthették. Aki életben maradt, az súlyos töréseket és más sérüléseket szenvedett, úgynevezett politraumatikus helyzetben volt. A következmények egyike a mellkasi aorta megrepedése(az egyik legfontosabb verőér) is lehet egy magyar orvosi közlemény szerint.
Mindezek után az élettelen vagy súlyos politraumatikus helyzetben lévő testek a nagy magasságban hirtelen fagypont alatti körülmények közé kerültek, ahol oxigénhiányos állapotban zuhantak lefelé. Így egyes feltételezések szerint aligha érezhettek valamit a zuhanás közben.
Egy német újság, az Express.de által megkérdezett egyik szakértő szerint ugyanakkor néhányan zuhanás közben akár magukhoz is térhettek. A zuhanás tízezer méteres magasságból 5-7 percig tarthatott. Ha valaki közben magához tért, alighanem ez négyezer méteres magasságban következhetett be. Ám ezek az emberek is tehetetlenül vártak a halálra.
Legjobban: