A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szeretné figyelmeztetni a lakosságot arra, hogy az itt maradó fehér gólyák alapvetően nem szorulnak emberi segítségre, például etetésre, így befogásuk és meleg helyen való átteleltetésük is felesleges. Magyarországon a 2000-es évek eleje óta telelnek át fehér gólyák. Közöttük egyre több lehet az olyan madár, amely már sikeresen túlélt legalább egy áttelelést. Ez azért fontos, mert ezeknek a sikeres és egyre finomodó túlélési stratégiáknak a birtokában vághatnak bele a következő áttelelésbe.
Miért nem repülnek el Afrikába?
Az itt maradó madarak viselkedésének magyarázata az lehet, hogy ezek a példányok kevésbé érzik kockázatosnak a maradást, mint az oda-vissza akár húszezer kilométeres, hosszú távú vonulást. Ezt segíti, hogy a gólyák rendkívül változatos táplálkozású madarak: elsősorban rovarokat esznek, de férgeket, pajorokat, halakat, kétéltűeket, kígyókat, békákat, kisrágcsálókat, illetve a talajon talált énekesmadár-tojásokat és -fiókákat is fogyasztanak. Ezért, amikor a vizek befagynak, és a rovarok sem mozognak, az áttelelő példányok a téli álmot nem alvó egereken, pockokon élnek, amelyekre a szántókon, gyepeken vadásznak.
Az ilyen próbálkozás alapvető alkalmazkodási, evolúciós stratégia – mindig vannak az átlagostól eltérő viselkedésű egyedek. Ezek kedvezőtlen körülmények között elpusztulnak, de ha változik a környezet – mint például, most a klímaváltozás hatására –, akkor életben maradnak, szaporodni tudnak és utódaiknak is átadják az egyre sikeresebb viselkedési sajátosságokat.
Honnan tudhatjuk, hogy baja esett-e a madárnak?
Az áttelelő gólyák egészségi állapotáról a legegyértelműbb visszajelzést a röpképesség vagy ennek hiánya ad. A tetőgerincen, a kéményen vagy a fészekben álló madárról már ránézésre tudni lehet, hogy röpképes és egészséges. Ha azonban egy madár napokon keresztül olyan helyen ül a földön, ahol nincs számára táplálék, egészségi állapota úgy ellenőrizhető, hogy lassan el kell kezdeni felé sétálni, és ha felrepül, akkor minden rendben van vele. Ezt a technikát azonban csak nagyon indokolt esetben szabad alkalmazni, mert maga a felrepülés nagyon energiaigényes.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
