A nyár beköszöntével nem csak a jó idő robban be, megnő az esélye a tipikus, szezonális baleseteknek, sérüléseknek is. Ezek közé tartoznak – bár nem nevezhetők klasszikus balesetnek – a különféle rovarcsípések is, amelyek a szabadtéri programok elkerülhetetlen velejárói. Legyen szó strandolásról vagy erdei túráról, sátorozásról, piknikezésről vagy egy nyáresti sétáról: rovarokkal mindig és mindenhol találkozhatunk. És ha szerencsétlenül jön ki a lépés, nem ússzuk meg harapás vagy csípés nélkül. Az esetek többségében ezek nem okoznak különösebb gondot, a helyükön fellépő duzzanat, bőrpír, viszketés és fájdalom néhány nap alatt magától elmúlik. Gond akkor van, ha valaki allergiás az adott rovar csípésére, vagy egyszerűen csak rosszul reagál rá és éppen nincs a közelben orvos. Mutatjuk, mi a teendő vészhelyzet esetén, milyen módszerekkel enyhíthetjük a kellemetlenséget, ha az nem igényel azonnali szakszerű segítséget vagy beavatkozást, és milyen népszerű, ám meglehetősen káros házi praktikákat érdemes mellőzni a gyors gyógyulás érdekében.
Allergiás reakció: azonnal orvoshoz kell fordulni
Sokan csak akkor szembesülnek vele, hogy allergiásak egy rovar csípésére, amikor hirtelen a normálistól eltérő intenzitású tüneteket tapasztalnak, esetleg egész szervezetet érintő reakció lép fel náluk, vagy hetekig elhúzódó szimptómákkal küzdenek. Számos rovar csípése okozhat allergiás reakciót, Magyarországon jellemzően és leggyakrabban a darazsaké és a méheké. A Budai Allergiaközpont tájékoztatója szerint itthon a felnőttek négy, a gyerekek közel egy százaléka érintett.
Allergiás reakció akkor alakul ki, amikor a rovarok mérgében található fehérjetermészetű összetevőkre a szervezet heves ellenanyagtermeléssel reagál, és nagy mennyiségű hisztamint szabadít fel. Ez generálja az intenzív, súlyos, esetenként életveszélyes tüneteket, amelyek a csípést követő 5-10 percen belül kialakulnak, és amelyeket nem lehet nem megkülönböztetni a normálisnak tekinthető szimptómáktól. Allergiás reakciót jelez a csípés helyének durva kipirosodása és megduzzadása – egy méh- vagy darázscsípéstől akár az egész végtag bedagadhat, a csípés helyén pedig több centiméteres, kemény tapintású csomó is kialakulhat –, de a száj vagy szem bedagadása, a lüktető fájdalom, a testszerte jelentkező viszketés és kiütések is intő jelnek tekinthetők.
Amennyiben a bőrreakciókhoz egyéb, például a légzőszervrendszert, a keringést, vagy az emésztőszervrendszert érintő tünetek is társulnak – mint a hányinger, a fulladásérzés, a nehézlégzés, a torokkaparás, a légszomj, az eszméletvesztés, a szapora szívverés –, vagy ha az általános szimptómák egy-két nap elteltével sem enyhülnek, azonnal forduljunk orvoshoz: menjünk ügyeletre vagy hívjunk mentőt. Súlyos esetben ugyanis az allergiás reakció életveszélyes állapothoz, anafilaxiához vezethet. Aki tisztában van vele, hogy erre hajlamos, annak azonnal injekció formájában beadható adrenalint (epinefrint) kell kapnia ahhoz, hogy elkerülhesse hogy az életveszélyes állapot kialakulását: van aki ezt mindig magánál is hordja.
Kullancscsípés: hogyan szedjük ki szakszerűen az apró élősködőket?
Hiába a gondos felkészülés és megelőzés – a különféle riasztó sprayk vagy krémek használata, a zárt ruházat – kora tavasztól késő őszig benne van a pakliban, hogy a szabadtéri programok alatt egy-egy kullancsot is összeszedünk. Különösen, ha előszeretettel kirándulunk az erdőben, ha dús aljnövényzetben vagy cserjésben gázolunk, esetleg a fűben heverészünk. Mivel a kullancsok számos betegséget terjeszthetnek az FSME-vírus okozta agyvelőgyulladástól (kullancsencephalitis) kezdve a baktériumfertőzés okozta Lyme-kóron át a tiboláig (nyirokcsomó-bántalom), fontos, hogy a természetjárás után mindig alaposan böngésszük át magunkat és családtagjainkat. Így viszonylag hamar kiszúrhatjuk és eltávolíthatjuk ezeket az apró élősködőket, megelőzve a komolyabb szövődmények kialakulását. A gyorsaság azért is lényeges, mivel a kullancscsípés nem fáj, és gyakran csak akkor vesszük észre, amikor már napok óta befészkelte magát a bőrünk alá, a csípés helye pedig látványosan beduzzadt vagy fájdalmassá vált.
Korábban elterjedt házi praktikának számított, hogy a kullancsot megnyalt, foszforos gyufa segítségével próbálták eltávolítani a bőrből, esetleg ecettel, olajjal vagy valamilyen zsíros krémmel, az óramutató járásával ellentétes irányba “csavarva”, mozgatva ügyeskedték ki. Utóbbit azzal magyarázták, hogy az állat azonnal "belefullad a zsíros folyadékba”, így "jobban, egészben kiszedhető”, anélkül, hogy különösebb kárt okozna. Ez azonban tévedés. A zsíros anyagba valóban belefullad, de közben a már kiszívott vér egy részével együtt az esetlegesen fertőzött gyomorváladékát is visszaöklendezi a szervezetbe. A csavargatással ráadásul összenyomjuk a testét, amit így sokkal nehezebb kiszedni.
„Gyanús, ha a strandbüfében túl hosszú az étlap”
A nyár sokak kedvenc évszakja, érdemes azonban hozzátenni, hogy a kellemesen meleg időjárást a többi között számos olyan kórokozó is élvezi, amelyekkel elfogyasztott ételeink útján kerülhetünk kapcsolatba. Nem véletlen tehát, hogy ezekben a hónapokban gyakoribbá válnak az élelmiszer-eredetű megbetegedések. Szakembert kérdeztünk arról, hogyan mérsékelhetjük akár otthonunkban, akár vendéglátóhelyeken a fertőzésveszélyt.
Újra divat a kempingezés? Mutatjuk, hogyan vágjunk bele
Egyedül, szerelmünkkel, gyerekkel, nagy családdal, baráti társasággal – kempingezni sokféleképpen lehet. Az így eltöltött szabadság életre szóló élmény lehet, ám ha nem készülünk fel rá megfelelően, akkor akár rémálommá is válhat. Nézzük, hogyan vágjunk bele, ha még nem vagyunk gyakorlottak a témában.
A felhők között is utolér a rettegés
Bár a repülésnek vannak olyan pillanatai, amelyek még egy tapasztalt utazót is próbára tehetnek – például, ha a gép turbulenciába kerül –, az esetlegesen érzett nyugtalanság, zaklatottság jellemzően hamar elmúlik. Azoknak azonban, akik repülésfóbiával küzdenek, jóval nehezebb a helyzetük: az ő félelmük nemcsak ideiglenes, hanem folyamatos és mélyen gyökerező. A tünetekről és kezelési lehetőségekről szakemberrel beszélgettünk.
„Velem úgysem történik baleset a nyaralás alatt”
Milyen utasbiztosítást érdemes kötni tengerparti nyaralásra? Mi történik, ha a nyaralás alatt COVID-19 fertőzést kapunk vagy nyakcsigolyánk megsérül egy horvát gumicsúszdán? Lehet-e biztosítást kötni a laptopunkra, az e-kerékpárunkra, a hegedűnkre, a drónunkra?
Ahogy arról korábban írtunk , a kullancseltávolítás leggyorsabb és leghatékonyabb módja szakemberek szerint az, ha egy – gyógyszertárban és számos más helyen kapható – vékony hegyű csipesz segítségével óvatosan megfogjuk az állatot, és egy határozott mozdulattal kihúzzuk a bőrből. Előfordulhat, hogy a szívókorongja véletlenül beleszakad, ilyenkor nem kell pánikba esni, mert általában néhány napon belül magától távozik. Ha a csípés helye szépen elhalványul, majd eltűnik, és 7-14 nap elteltével sem jelentkezik panasz vagy tünet – például jellegzetes, kokárdaszerű bőrpír, fejfájás, izomfájdalom, duzzadt nyirokcsomók, rossz közérzet, émelygés –, ami összefüggésbe hozható a kullancscsípéssel, akkor nagy valószínűséggel megúsztunk egy esetleges fertőzést. Amennyiben viszont bármilyen rendellenességet észlelünk, fontos, hogy mielőbb kérjünk szakszerű segítséget, ugyanis előfordulhat, hogy kórházi ellátásra vagy kezelésre lesz szükségünk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Darázs- vagy méhcsípés: figyeljük szervezetünk jelzéseit
Sokan megijednek, amikor észlelik, hogy darázs vagy méh csípte meg őket. Az aggodalom megalapozott lehet, de nem mindegy, melyik rovar a tettes: csípésük ugyanis más-más reakciót válthat ki, és eltérő kezelési módot igényelhet. Érdemes tisztában lenni vele, hogy a darazsak vissza tudják húzni a fullánkjukat, így többször is képesek csípni. A méhek ezzel szemben az első csípés során elvesztik a fullánkjukat, ami az azt körülvevő méregzsákocskával együtt a bőrünkbe ékelődik. Amennyiben a csípés helyén jelentkező gyulladás normális szinten marad – vagyis a viszkető, esetleg fájdalmas csomó és az azt körülvevő 2-10 cm-es, meleg érzetű bőrpír nem terjed tovább, és nem érinti az egész szervezetet –érdemes helyileg kezelni a sérülést, míg az átlagostól eltéről bőrreakcióval azonnal orvoshoz kell fordulni.
Ha fullánk marad a bőrünkben, azonnal távolítsuk el. A méh mérge számos gyulladást kiváltó vegyületet tartalmaz: például hisztamint és mellitint. Mivel a fullánkkal együtt a méregzsák is a bőrünkben marad, ezért, ha megpróbáljuk azt kinyomni, még több méreg ürülhet a szervezetünkbe. Éppen ezért ne nyomkodva távolítsuk el a fullánkot, hanem próbáljuk meg egyetlen határozott mozdulattal, lehetőleg minél gyorsabban kiemelni. A csípés helyét ajánlott megtisztítani. A legjobb erre a célra a folyó vizes, szappanos öblítés. Ahogy arra a szakemberek is felhívják a figyelmet: a méhcsípés okozta fájdalmat ne savas kémhatású folyadékkal próbáljuk csillapítani – mivel a méreg is ilyen kémhatású –, hanem valamilyen lúgos folyadékkal, praktikusan szódabikarbónás vízzel. Azt érdemes szem előtt tartani, hogy a méh és a darázs mérge a bőr mélyebb rétegébe is eljut, ami ellen a felületi lemosás nem használ. A duzzanat lelohasztásában azonban segíthet a hideg vizes borogatás vagy a patikában kapható jégzselé, ami konyharuhába vagy más textilbe tekerve hűsíti – de nem fagyasztja le – az érzékeny területet.
Az antihisztamin tartalmú szerek hatékonyan csillapíthatják a viszketést és a duzzanatot, ezért ha van kéznél ilyen, azt is érdemes bevetni a minél gyorsabb gyógyulás érdekében. Ha csak magunkra hagyatkozhatunk, kipróbálhatjuk az állott vizes, ecetes borogatást, amit óránként érdemes cserélni. Mivel a darázs mérge lúgos kémhatású vegyületeket tartalmaz, fontos, hogy savas kémhatású oldattal kezeljük. Szakemberek szerint az is sokat segíthet, ha a csípés miatt felduzzadt végtagot felpolcoljuk. Előfordulhat, hogy fájdalom- és gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedése is szükségessé válik: a vény nélkül kapható ibuprofen tartalmú készítmények erre tökéletesen alkalmasak.
Régóta tartja magát a köztudatban az a tévhit, hogy kalcium os pezsgőtablettával vagy injekcióval elkerülhető egy esetleges allergiás reakció kialakulása. Teljesen felesleges ebben bízni, tudományosan igazolt tény ugyanis, hogy a kalcium nem allergia elleni gyógyszer, és önmagában nem képes megakadályozni egy egész szervezetet érintő gyulladásos folyamat létrejöttét.
Mi a helyzet a hangyacsípéssel?
Ki ne járt volna már úgy, különösen tóparton, strandon vagy egyéb, füves területen, hogy elővigyázatlanul felgázolt egy hangyabolyt? Magyarországon a vöröshangya csípése a leggyakoribb, ám az esetek többségében a kellemetlen, égő fájdalmon – amit a bőrbe juttatott hangyasav okoz – és a csípés helyén jelentkező bőrpíron, duzzanaton kívül nem vált ki különösebb problémát. Számos, rovarcsípésre ajánlott, helyileg ható készítmény kapható a patikában, ami a hangyacsípés kiváltotta viszketés és fájdalom ellen is hatékony lehet. Ha nincs a közelben patika, ez esetben is hagyatkozhatunk a jól bevált házi praktikákra. A szódabikarbónás oldattal történő lemosás vagy borogatás a szakemberek szerint is enyhítheti a kellemetlenségeket. Fontos, hogy a szódabikarbónát ne töményen szórjuk a csípés helyére, hanem néhány kanál vízzel hígítva, pasztaként alkalmazzuk. A hideg vizes borogatás is segíthet, súlyosabb bőrreakció esetén azonban valamilyen antihisztamin tartalmú kenőcs hozhat gyors enyhülést.
Szúnyogcsípés: elkerülhetetlen és bosszantó
A nyári vízparti és kerti programok megkeserítői az esti szürkülettel rajzásnak induló szúnyogok. Noha az utóbbi években számos, fertőző betegséget terjesztő csípőszúnyogfaj – például ázsiai tigrisszúnyog vagy koreai szúnyog jelent meg –, a Magyarországon őshonos fajok csípése továbbra is jellemzően csak múló kellemetlenséget okoz, és összességében ártalmatlan. Akik viszont érzékenyebben reagálnak ezekre, vagy nem tudják megállni, hogy viszkető bőrüket folyton vakarják, azoknál a csípés helye akár érményi nagyságúra is dagadhat, a közepén pedig nehezen múló, fájdalmas és kemény duzzanat jöhet létre, ami fel is hólyagosodhat. Instant és gyors megoldás lehet, ha a csípés helyét enyhe, almaecetes vízzel öblítjük le. De a szódabikarbónás paszta is segíthet, ahogy a patikában kapható gyulladáscsökkentő, vagy hűsítő krémek is.
