Világszerte mintegy 463 millió cukorbeteget tartanak számon, így a diabétesz napjaink egyik legjelentősebb népegészségügyi problémájának számít. Magyarországon több mint 1,1 millió felnőtt és legalább 5 ezer gyermek él ezzel a betegséggel – a legtöbb érintett egyébként a 65 év felettiek körébe tartozik.
A cukorbetegség egy magas vércukorszintet okozó anyagcsere-zavar, amely során a szervezet nem megfelelő módon termeli vagy használja fel az inzulint, vagyis azt a hormont, amely a táplálékból nyert glükóz (cukor) feldolgozását segíti a szervezetben. A cukorbetegségnek két fő típusát különböztetjük meg: 1-es és 2-es típusú cukorbetegséget.
1-es típusú diabétesznél a hasnyálmirigy nem képes az inzulin elválasztására, vagy a termelt inzulin mennyisége nem elegendő. 2-es típusú diabéteszről pedig akkor beszélünk, ha a szervezet ugyan elegendő inzulint termel, azonban nem képes azt jól felhasználni. Tíz érintettből kilenc ez utóbbi típusba tartozik, annak ellenére, hogy az esetek egy részének kialakulása odafigyeléssel, kiegyensúlyozott táplálkozással és rendszeres testmozgással megelőzhető lenne.
Akár mentális problémák is felléphetnek
A 2-es típusú diabétesz diagnosztizálása után nemcsak magának a cukorbetegségnek a kezelése jelent kihívást, hanem számos egészségügyi kockázatra is fel kell készülni. Ilyen például a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, de nem ritka a szemészeti problémák, a veseproblémák, vagy a depresszió megjelenése sem.
A szövődmények felismerése terén nehezítő körülmény, hogy a cukorbetegséggel való összefüggésüket sokszor nem könnyű észrevenni. Pedig például a cukorbetegség és a depresszió körülbelül kétszer olyan gyakran fordul elő együtt, mint ahányszor önmagukban – és sajnos mindkét állapot kimenetelét rontja a másik.
A Mayo Clinic tájékoztatása szerint a cukorbetegeknél – akár az 1-es, akár a 2-es típusról van szó – nagyobb a depresszió kialakulásának kockázata, a depresszióval küzdők körében pedig nagyobb eséllyel lép fel 2-es típusú cukorbetegség. A jó hír azonban az, hogy a cukorbetegség és a depresszió együtt is kezelhető, az egyik hatékony kezelése pedig enyhíteni tudja a másik probléma okozta kellemetlenségeket is.
Miért vezethet depresszióhoz a cukorbetegség – és fordítva?
Bár a cukorbetegség pszichés terhe hozzájárulhat a depresszió kialakulásához, ez nem magyarázza meg teljesen a két állapot közötti kapcsolatot. Valószínűbb magyarázat a két betegség együttes jelenlétére, hogy mindkét állapot kialakulásának indikátorai részben megegyeznek. Ezek közé tartozik például
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
- a gyulladás,
- az alvászavar,
- az inaktív életmód,
- illetve a helytelen táplálkozási szokások.
Fontos kiemelni azt is, hogy a depresszió olyan helytelen életmódbeli döntésekre – például édességek mértéktelen fogyasztására vagy dohányzásra – sarkallhat minket, amelyek – más egészségügyi problémák mellett – a diabétesz kockázati tényezői is. A depresszió emellett megnehezítheti a feladatok elvégzését és a logikus gondolkodást, amely könnyen gátat emelhet a cukorbetegség sikeres kezelése előtt – például úgy, hogy lehangoltsága miatt a beteg nem figyel oda a diétájára és az inzulin rendszeres beadására.
Természetesen nem minden cukorbetegséggel élő embernél alakul ki depresszió. Ha azonban mégis, mind a pszichológiai terápiák, mind az antidepresszánsok hatékonyak a depresszió tüneteinek kezelésében – azonban vegyes hatásuk lehet a glikémiás szabályozásra. Ezért nagyon fontos, hogy az érintett minden esetben konzultáljon kezelőorvosával – még a legjelentéktelenebbnek tűnő tünetekről is. A cukorbetegség és a vele együtt fennálló depresszió egyébként egy olyan, kihívást jelentő egészségügyi probléma, amelyet egyelőre még nem ismernek eléggé átfogóan. A depresszív tünetek a cukorbetegek akár egyharmadát is érinthetik, és nemcsak az életminőséget rontják, hanem tovább növelik a cukorbetegség önmenedzselésének nehézségeit is.
Mire figyeljünk?
Mint minden betegség esetében, a diabétesznél is kulcsfontosságú a prevenció. Hiszen amennyiben még csak a „cukorbetegség előszobájában” vagyunk, akkor nagy esély van arra, hogy életmódváltással, a táplálkozási szokások megváltoztatásával, illetve a rendszeres testmozgás beiktatásával elkerülhetjük a diabétesz tényleges kialakulását. Az étrendet érdemes dietetikus segítségével összeállítani, de alapvetésként elmondható, hogy mindenképpen mellőzni kell a fehér liszttel készült ételeket, a finomított szénhidrátokat és az édességeket, és helyettük több magas rosttartalmú ételt, zöldséget és gyümölcsöt kell fogyasztani. Érdemes az étkezés rendszerességére is odafigyelni, inkább többször és kevesebbet enni.
Lényeges továbbá, hogy a testsúly a magassághoz képest normál tartományban legyen, amelyet nemcsak a táplálkozási szokások megváltoztatásával lehet elérni, hanem a rendszeres testmozgással is. A hangsúly a rendszerességen van, ugyanis testmozgás közben az inzulinreceptorok érzékenysége jelentősen megnő – azaz jobban tudják a vércukor szintjét szabályozni –, azonban ez a hatás csak 1-2 napig tart, így újabb testmozgásra van szükség, hogy a folyamatos jó hatás eléréséhez.
Sokféle mozgás hasznos lehet: akár napi fél óra, de rendszeres és intenzív sétának is megvan a prevenciós hatása. Emellett a túrázás, a biciklizés, a tornázás, a lépcsőzés vagy akár a táncolás is hasonló hatással van a szervezetünkre, több szempontból is: erősödik az immunrendszer, javul a vérkeringés és a szívműködés, ráadásul kiegyensúlyozottabb, aktívabb és kevésbé fáradékony az, aki rendszeresen mozog. Ha átgondoljuk, hogy a hétköznapok során milyen alkalmakkor iktathatunk be egy kis testmozgást, máris tettünk valamit az egészségünk érdekében: lift helyett használjuk a lépcsőt, esetleg induljunk korábban az úti célhoz és gyalogoljunk le 1-2 megállót. (Ez a hozzáállás egyébként nem kizárólag a cukorbetegség, hanem sok más kórkép megelőzésében is segíthet.)
Azoknak pedig, akik már cukorbetegségben szenvednek, különösen fontos odafigyelniük a testmozgásra és a táplálkozásra, illetve a betegség lehetséges szövődményeinek megelőzésére. Nem árt például, ha fel tudjuk ismerni a depresszió tüneteit, amelyek például az alábbiak is lehetnek:
- érdeklődés elvesztése,
- állandó szomorúság vagy reménytelenség érzése,
- megmagyarázhatatlan fizikai problémák (például hát- vagy fejfájás)
Ez is érdekelhet
A hosszú távon, fokozatosan kialakuló szövődmények közül a szív- és érrendszeri szövődmények kockázata a legfenyegetőbb, ugyanis a cukorbetegek fele ezen szövődmények – szívinfarktus, magas vérnyomás, stroke – következtében veszíti el életét. Érdemes az orvos részletes tanácsát kérni abban, hogy milyen típusú és intenzitású mozgás javasolt, és hogy a mozgást megelőzően és azt követően mire kell figyelni a táplálkozással kapcsolatban.
