Igaz, hogy a rendszeres testmozgás az egészséges életmód elengedhetetlen része, nem szabad elfeledkeznünk azonban arról, hogy a sportolás bizony sérülésekkel is együtt járhat. A következőkben összegyűjtöttük a leggyakrabban előforduló sportsérüléseket, és azt is elmondjuk, melyiket hogyan érdemes ellátni.
Horzsolás
Horzsolás esetén a bőr hámrétege dörzsölődik le egy vele érintkező durva felületen. Enyhébb esetben, amennyiben csak a bőr felső része sérül meg, az egyetlen teendőnk, hogy gondosan kitisztítsuk a sebet, amit ezután érdemes nyitva hagyni. A komolyabb horzsolásokat már fertőtleníteni is szükséges, majd steril kötéssel befedni. A fertőtlenítéshez érdemes színtelen készítményt használni, hogy a fertőtlenítő színe ne akadályozza a seb gyógyulásának nyomon követését.
Zúzódások
A zúzódások tipikusan ütődéses sérülések következtében alakulnak ki: amikor nekimegyünk vagy nekiütődünk valaminek. A friss zúzódások kezdetben vöröses színűek, majd pár órán belül kékre, sötétlilára változnak. Ahogy a gyógyulás útjára lépnek, úgy lesz a színük néhány napon belül sárga és zöld. Közvetlenül a sérülést követően, amikor még a zúzódás vöröses színű, tegyünk rá jeges borogatást 20-30 percig. A jegelés segíthet lelohasztani a duzzanatot. Mindenképpen forduljunk orvoshoz, ha a zúzódás extrém fájdalommal és duzzanattal jár együtt, vagy ha nem jelentkezik javulás két hét alatt sem.
Ficam és rándulás
Ficam esetén az ízületi porcfelszínek (a vápa és a fej) részben vagy teljesen eltávolodnak egymástól. Rándulásnál a fej a vápában marad, de elmozdul, az ízületi tok és a szalagok megnyúlnak, de el is szakadhatnak. A két sérülés közül a rándulás tekinthető enyhébbnek. A ficamnak és a rándulásnak is jellegzetes tünetei vannak: az érintett terület deformálttá válik, gyakran a normális méretének többszörösére duzzad, érintésre érzékeny lesz és a mozgás és igen fájdalmassá válik. Fontos észben tartanunk, hogy a ficamok és rándulások kezelése szigorúan orvosi feladat. Ne próbáljuk meg a sérült ízületet helyre tenni, ezzel ugyanis többet árthatunk, mint használunk. A legfontosabb, hogy az érintett területet nyugalomba helyezzük, ha jól esik, tehetünk rá jeges borogatást, és minél előbb keressünk fel egy orvost.
Ín- és szalagszakadás
Az ín- és ínszalagsérülések lehetnek részlegesek vagy teljesek, attól függően, hogy maga a szakadás milyen mértékű. A sérülést nagyon erős, esetenként nyilalló fájdalom szokta kísérni, a szakadás következtében sokszor reccsenés és pattanás is hallható. Ha teljes szakadásról van szó, az adott ínhoz tartozó izom formája is megváltozhat, de jellemző tünet lehet még a duzzanat, és sérüléskor akár vérömleny is keletkezhet. A sérülés kezelése mindig a szakadás mértékétől függ: egy részleges szakadást sokszor pihentetéssel, nyugalomba helyezéssel, például rögzítő sínnel vagy gipsszel is helyre lehet hozni – ilyenkor a szalag hegesedéssel össze fog tudni forrni. A teljesen szakadt ínszalagot többnyire operálni szokták, majd a műtét után fontos lehet a rögzítő sín vagy a gipszeléssel történő rögzítés. Fontos tehát, hogy a sérülést követően minél hamarabb forduljunk orvoshoz!
Törés
A csonttöréseknek két alaptípusát, a nyílt és a zárt törést különböztetjük meg. Nyílt törés esetén a tört csontrészek kibukkannak a bőrön keresztül, míg a zárt törésnek az egyik biztos jele, ha a végtag alakja megváltozik, deformálódik, illetve mozgathatósága beszűkül. Mindkét esetben fontos, hogy a sérült testrészünket nyugalomba helyezzük, és azonnal gondoskodjunk a kórházba szállításról.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
