Mit jelent a tömeges baleset és milyen típusai vannak?
Tömeges balesetről beszélünk akkor, ha egy baleseti/megbetegedési mechanizmus fellépése folytán egy helyen, legtöbbször egy időben, négynél több személy szenved egészségügyi károsodást. A baleset bekövetkeztének helyszínét kárhelynek nevezzük, amely lehet dinamikus, illetve statikus. Előbbi esetben újabb és újabb sérültekre kell számítani (pl. járvány, terrortámadás), míg utóbbinál a sérülések döntő többsége az első percekben kialakul (pl. közlekedési balesetek). Hazánkban a tömeges balesetek között a közlekedési katasztrófák vezetnek (75%), ezt követik a vegyi balesetek (12%), majd a mérgezések (9%).
Fontos a katasztrófa mint meghatározás elkülönítése. Katasztrófáról akkor beszélünk, ha olyan jellegű káresemény következett be, melynek mind az egészségügyi, mind a műszaki felszámolása meghaladja egy egész város, vagy megye lehetőségeit, jelentős külső segítségre van szükség.
Sajnálatosan gyakori
2005-ben az Országos Mentőszolgálat összesen 271 tömeges balesetet számolt fel. Az esetek többsége a Közép-Magyarországi régió területén fordul elő. 2005-ben 53, 2006-ban 71, 2007-ben 68 tömeges baleset történt a fővárosban és Pest megyében.
2007-ben a 68 eset során 479 beteg sérült ellátása történt, akik közül 10 fő a helyszínen meghalt. A sérültek számának megoszlása a tavalyi évben:
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
|
Szomorú statisztikai adat, hogy az elmúlt 2 esztendőben 12 alkalommal történt olyan baleset csak ebben a régióban, melyben egyszerre 10, vagy annál több beteg sérült meg, illetve minden évben volt 30 fő feletti sérült egy helyszínen.
Teendők az első percekben
A tömeges baleset kezelésének egyik elsőként jelentkező és legfontosabb problémája, hogy a betegek/sérültek száma nincs arányban az elsőként helyszínre érkező mentőerők nagyságával. Ezért is fontos szempont, hogy a helyszínen lévő laikusok, elsősegélynyújtók lehetőség szerint pontos információt adjanak arról, ha többen, vagy sokan sérültek, betegedtek meg. Ezáltal nagyobb lehet az azonnal riasztott egységek száma, kisebb mértékben jelentkezik az aránytalanság.
A kárhely felmérése
A soksérültes helyszíneken létfontosságú a helyszín és a sérültek alapos felmérése, sokaknak talán furcsán hangzik, de nem a segélynyújtás az első. A kárhely felmérése az alábbiak szerint zajlik:
- Mi történt, történhetett? Mennyire veszélyes a helyszín? Várható-e újabb baleset?
- Hogyan óvhatja a segélynyújtó saját testi épségét?
- Hány sérült lehet? Milyen jellegűek a sérülések (égések, zúzódások stb.)? Kb. hány könnyű, hány súlyos sérült van? Mennyi lehet a halottak száma?
- Milyen műszaki segítségre lehet szükség? Tűzoltók, vegyvédelem, honvédség.
- El lehet-e kezdeni a helyszínen az ellátást, vagy ki kell menekíteni a sérülteket (pl. tűzvész, robbanásveszély). Utóbbi esetben ún. gyűjtőhelyet kell kialakítani, ennek kiválasztása komolyabb szakmai ismereteket igényel.
A felmérést követően az ún. kárhelyparancsnokot kell tájékoztatni, aki ezek ismeretében intézkedik, illetve hoz döntéseket.
A sérültek osztályozása
A hatékony helyszíni ellátás érdekében a sérülteket állapotuk súlyosságának megfelelően osztályozni kell, melynek célja a betegek megfelelő csoportosítása a mielőbbi ellátás érdekében. Az osztályozásra mindaddig szükség van, amíg nem lehet minden rászorulót egyszerre, egy időben ellátni. E tevékenység során a mentőszolgálat orvos vagy mentőtiszt dolgozója az alábbi csoportosításokat alkalmazza:
T1 - Instabil állapotú betegek, az alapvető életfunkciók (légzés vagy keringés) zavarával. Azonnali életmentő beavatkozás, pl. légútbiztosítás szükséges.
T2 - Stabil légzési és keringési paraméterek. 4-6 órán belül kell ellátni, különben állapotuk instabillá válhat. Ilyen lehet pl. egy combcsonttörés.
T3 - Stabil állapotú betegek, nincs fenyegető instabilitás. Ide tartoznak a könnyebb sérültek.
T4 - Instabil állapotú betegek, akik az adott körülmények között elláthatatlanok, tekintettel arra, hogy az aránytalanság miatt nincs egyelőre megfelelő mentőerő a helyszínen.
Természetesen a fenti kategorizálás nagy szakmai ismereteket és gyakorlatot igényel. Laikusok számára egy jóval egyszerűbb, ebből következően több hibaforrást rejtő módszert ismertetünk.
- Életveszélyes sérültek - eszméletlen, erős vérzése van, harmad-, negyedfokú égés
- Súlyos sérültek - vérző, súlyos törése van, zavart tudatú, nagy területű égés
- Könnyű sérült - horzsolások, zúzódások
- Klinikai halottak
- Halottak
Tömeges baleset felszámolásakor is érvényesek az egyes általános segélynyújtási szabályok. Ennek értelmében elsődleges az akut életveszély elhárítása, légútbiztosítás, erős vérzés csillapítása, hiszen ezek elmaradása, vagy késlekedése bizonyosan rontja a sérültek állapotát.
Legjobban: