Egyfajta személyre szabható érzékenyítéssel próbálják az emberek figyelmét felhívni az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnél azokkal az interaktív térképekkel , melyeken bárki megnézheti, hogy mi történik majd szűkebb környezetével, ha nem sikerül érdemben csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, s megállítani a globális felmelegedést. A különböző térképek más-más éghajlati veszélyek, mint például az aszályok, az áradások, az erdőtüzek vagy épp a tengerszint emelkedésének alakulását vetítik előre a következő száz évre, felhasználva az Európai Gazdasági Tanács jelentéseit, éghajlati modelleket, valamint különböző üvegházhatásúgáz-kibocsátási forgatókönyveket.
Az éghajlatváltozás most történik
Mint a térképeket bemutató oldalon hangsúlyozzák, az éghajlatváltozás nem egy jövőbeli fenyegetés, most zajlik, s évről évre súlyosabb lesz, még akkor is, ha sikerül érdemi eredményeket elérnünk az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében. Egy esetben kerülhető el a világméretű katasztrófa, ha sikerül a Párizsi Megállapodásban rögzített 2 Celsius-fok alatt tartani a globális felmelegedés növekedését.
A térképekkel megtámogatott előrejelzésekben, és a sokszor kissé borúlátónak tűnő forgatókönyvek ismertetésében kiemelik, lesznek olyan régiók, ahol gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a hőhullámok, árvizek, vagy épp az aszályok . Mindezek pedig az emberekre és az ökoszisztémákra gyakorolt negatív hatásaik miatt gazdasági és egészségügyi károkat is okoznak majd. Mint írják, régiónként eltérően, a várható körülményekhez igazodva kell felkészülni Európában.
Aszályok, nemcsak délen
A jelenlegi adatok szerint gyakoribbá és hosszabb ideig tartóvá válnak a kontinensen az aszályok. Ez alól legfeljebb Európa északi része lesz a kivétel. Dél-Európában egyenesen azt jósolják, hogy kiéleződik a helyzet a mezőgazdaság, a háztartások és az idegenforgalom szereplői között a vízfelhasználás tekintetében. E területek 2100-ig a szárazság miatt jelentős gazdasági károkat szenvedhetnek. Nem számíthat azonban sokkal jobb helyzetre Közép- és Nyugat-Európa sem, így Magyarországon is készülhetünk az aszályok mind tovább tartó és gyakoribb időszakaira. Hosszú távon akár Spanyolország, Portugália, sőt Franciaország egyes területei is elsivatagosodhatnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Egyre több villámárvíz
Európa jelentős részén kell azonban a gyötrő szárazságot hirtelen felváltó intenzív esőzések miatti villámárvizektől tartani. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség előrejelzései szerint 2071 és 2100 között Közép- és Kelet-Európában akár 35 százalékkal is nőhet a villámárvizek gyakorisága, de délen is negyedével többször pusztíthatnak majd a rövid ideg tartó heves zivatarok után kialakuló, gyors lefolyású, pusztító áradások.
Soha ennyi erdőtűz még nem volt, s lesz
Világszerte rendszeresebbek és nagyobb kiterjedésűek az erdő- és bozóttüzek , elég csak a közelmúltból Ausztráliára, Brazíliára vagy Európán belül az északi és nyugati országokat érintő pusztításra gondolni. Ez utóbbiakról szólva az ügynökség kiemelte, 2017-ben és 2018-ban is számos olyan európai térségben csaptak fel a lángok, melyekre addig nem voltak jellemzőek az erdőtüzek. Ráadásul ezek szinte minden esetben rekordszárazsággal és hőhullámokkal társultak.
Bár a kanadai tűz-időjárási index adataira épített modell szerint a relatív tűzveszély-növekedéstől leginkább a Nyugat-Közép-Európában élőknek kell tartaniuk, az abszolút tűzveszély továbbra is Dél-Európában a legnagyobb. Az előrejelzés térképét böngészve azonban megállapíthatjuk, hogy sajnos Magyarország sem áll jól, ha a következő 100 évet nézzük, jelentősen több pusztításra számíthatunk - ez egyébként az aszály-előrejelzést tekintve annyira nem meglepő.
Akár 5 métert is emelkedhet a tengerszint
A globális tengerszint-növekedés a 21. században várhatóan sokkal jelentősebb lesz, mint volt 1971 és 2015 között. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség két forgatókönyvet ismertet az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület (IPCC) különjelentésére épülő modell alapján. Mint írják, ha sikerül alacsony szinten tartani a kibocsátást, akkor legfeljebb 60 centit emelkedik majd a tengerszint. Abban az esetben viszont, ha nem, akkor akár 1,1 méterrel is nőhet.
Vannak azonban olyan szakértői modellek, melyek szerint a 21. századi globális tengerszint-emelkedés felső értékét akár 2,5 méterre is becsülhetjük. Egy magas üvegházhatásúgáz-kibocsátási forgatókönyv pedig egyenesen azt jósolja, hogy 2300-ra a tengerszint-emelkedés 2,3 és 5,4 méter közé is eshet. Ha mindezeket városokra vetítjük, láthatjuk, hogy víz alá kerülhet Rotterdam, Hága vagy épp Velence is.
Legjobban: