Forradalmi újítás a visszérsebészetben

Magyarország mellett egyelőre csak két másik országban vezetik be az új műtéti eljárást.

Visszér: mikor van szükség műtétre? A visszeresség elsősorban alkati megbetegedés. Kialakulásában az életmód mellett az öröklött hajlam is kiemelt szerepet játszik. A visszér rontja az érintett végtag keringését, súlyos esetekben szövődményeket, például trombózist okozhat. Részletek!

Az ultrahang jól bevált módszer az orvosi, műszaki és kémiai diagnosztikában, a visszérsebészetben, gyógyító eljárásként azonban ez idáig nem alkalmazták. Az orvostudomány és a technológia fejlődésének köszönhetően azonban a jövőben egyszerűbben, fájdalommentesen és akár a véralvadási problémákkal küzdők esetében is alkalmazhatják az ultrahangos visszérműtéteket . Az eszközt egy francia cég fejlesztette ki, és a közeljövőben Ausztria és az Egyesült Királyság mellett Magyarországon alkalmazzák.

A lakosság harmadát érinti

Visszérbetegséggel a magyar lakosság harmada találkozik élete során: a 30-50 év közötti korosztály tizedét, míg a 70 év felettiek esetében minden második embert érint. A kitágult, dudorodó erek a vénás keringési rendszer zavarait jelzik, és akár súlyos szövődményeket is okozhatnak. A "két lábon járás", a túlzott fizikai megterhelés vagy éppen a mozgásszegény életmód túlzottan megterheli az alsó végtagokat, ez pedig a vénák falának meggyengülésével és kitágulásával jár, a vénabillentyűk elégtelen működőségéhez vezet. A visszértágulatokra azért is oda kell figyelni, mert súlyos szövődményekhez vezethetnek.

Visszérbetegséggel a magyar lakosság harmada találkozik élete során. Fotó: Getty Images
Visszérbetegséggel a magyar lakosság harmada találkozik élete során. Fotó: Getty Images

Ilyen módszerek léteztek eddig

Az érsebészet számos műtéti technikát alkalmaz a visszértágulatok kezelésére vagy megszüntetésére. A hagyományos műtéti eljárással több metszésen keresztül távolítják el a kitágult visszeret, ebben az esetben azonban nagyobb a szövődmények veszélye, illetve a beavatkozás tartós fájdalommal, akár sebfertőzéssel, hosszabb gyógyulással is járhat. A panaszok néhány év múlva ismét jelentkezhetnek. 10-12 éve terjedtek el a modern visszérműtétek (más néven az endovénás termoabláció ), amelyek során lézeres, rádiófrekvenciás, mikrohullámú, ragasztásos vagy szkleroterápiás módszerrel, helyi érzéstelenítésben, egy tűszúrással végzik el a visszértágulat megszüntetését. Ezek az eljárások nem járnak szövetsérüléssel, minimális a szövődmények előfordulása, a páciens pedig saját lábon távozhat a műtétről. 2013-ban az Egyesült Királyság Egészségügyi Hivatala (NICE) által kiadott klinikai útmutató szerint visszérbetegség kezelése esetén az elsőnek választandó módszer az endovénás termoabláció.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Ez hozta meg az áttörést

A visszérsebészet most újabb mérföldkőhöz ért, hiszen olyan eljárást sikerült kifejleszteni, amelyhez már kémiai anyagot és hőt sem kell alkalmazni, illetve - az esetek nagy százalékában - nincs szükség helyi érzéstelenítésre. A nagy intenzitású fókuszált ultrahang (HIFU) kezelés jelentheti az áttörést a visszértágulatok és a vénás reflux kezelésében. Ultrahangot évtizedek óta használnak az egészségügyben, elsősorban diagnosztikában, hiszen energiatartalma kicsi, nem okoz elváltozásokat a vizsgált anyagokban, nem károsítja az emberi szervezetet.

Minimális a vérzés és a fertőzés esélye

"A nagy intenzitású fókuszált ultrahang alkalmazása során a bőr felszínére helyezett kezelőfej fókuszált ultrahangos energiát sugároz az alatta fekvő kezelendő vénára. A kezelőfejjel a bőrre kifejtett enyhe nyomás összenyomja a vénát, eltávolítva ezzel a vért a kezelendő területről, így a vér ott nem tud megalvadni és nem csökkenti a hőhatást. A kezelés során az ultrahang a kezelendő vénát rizsszemnyi területen 85-90 Celcius fok hőmérsékletre felmelegíti, ami bizonyítottan a tágult véna tartós elzáródását, elhegesedését okozza. A műtét során nem szükséges a véna megszúrása, nem hatolunk be az érbe sem, így nincs szükség műtőre, ezért a kezelés egyszerű kezelőhelyiségben elvégezhető. A fertőzés és vérzés veszélye minimális, így nyugodtan alkalmazható tartós véralvadásgátlót használó páciensek esetében is, ezzel lehetőséget adva olyanoknak is visszértágulat-műtétre, akiknél eddig nagy volt a kockázat a hagyományos műtét elvégzése során. A páciensek azonnal teljesen mobilisak a kezelést követően, nincs szükség trombózist megelőző kezelésre" - fogalmazott dr. Szabó Attila érsebész, visszér-specialista.

A vénás fekélyek, vénás reflux kezelésében is jelentős

A módszert és az ahhoz szükséges ultrahangkészüléket Franciaországban fejlesztették ki, az eljárást azonban egyelőre tanítják, hiszen nem mindegy, hogy az orvos az ultrahangos kezelőfejet milyen távolságra helyezi el vénától, és ott milyen maximális energiát fejt ki a kezelőfej. Az elvégzett kezelések száma jelenleg még alacsony, de az eddigi eredményekből kiderül, hogy a technológia működik. Az ultrahangos visszértágulat műtétet egyelőre csak Európában, két orvosi központban végzik. Ausztria és az Egyesült Királyság után, a világon harmadik országként hazánk is elkezdheti az eljárást alkalmazni év végén.

"Mivel egy teljesen non-invazív módszerről van szó, a nagy intenzitású fókuszált ultrahanggal történő kezelés jelentheti a következő nagy áttörést a visszértágulatok, vénás fekélyek és más vénás refluxszal járó betegségek kezelésében. A nagy intenzitású fókuszált ultrahang technológiát jelenleg is fejlesztik, de nem kérdéses, hogy az eszköz és annak használata gyorsan javul a klinikai tapasztalatoknak köszönhetően" - fogalmazott dr. Szabó Attila, aki Magyarországon elsőként alkalmazza majd az új módszert, ahogy azt tette évekkel ezelőtt az azóta idehaza is bevált modern visszérműtétekkel.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől gyorsan szakadozik, csökken a felhőzet. Délelőtt a csapadékzóna tovább halad kelet felé, amely az északi, északkeleti tájakon még kisebb havazást, délebbre esőt, havas esőt egyaránt okozhat. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél nagy területen megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.