A lábnak az a feladata, hogy alátámassza a testet, lehetővé tegye a mozgást, amit az erős csontozat mellett nagyméretű izmok tesznek lehetővé. Ahhoz, hogy ezek az izmok megfelelően működhessenek hatékony tápanyag és oxigénellátásra van szükségük, amiről a keringési rendszer gondoskodik. Akár túlterheljük az alsó végtagjainkat (például rossz cipőben ácsorgunk egész nap), akár a mozgást mellőzve túl sokat "pihentetjük", akár a helytelen tartás (például keresztbe rakott lábak, rossz széken való üldögélés) miatt akadályozzuk a keringést, az eredmény a láb fáradása és a feszülés, a fájdalom megjelenése lehet.
A görcsös lábfájdalmakhoz hozzájárulhat a helytelen táplálkozás miatt kialakuló vitamin- és ásványianyag-hiány is rejtőzhet. Három tápanyagra különösen figyelni kell. A B-vitaminok segítik az izmokat, hogy a táplálékból nyert energiát felvehessék. Az izomgörcsöket pedig kalcium és magnézium bevitele előzheti meg. (Előbbiekhez többek között a hüvelyesek, a teljes kiőrlésű lisztből készült pékáru, az utóbbiakhoz a tejtermékek, a mák, a diófélék és a szezámmag ad természetes megoldást.)
A megduzzadó fájdalmas lábszár és boka hátterében a helytelen táplálkozás, különösen a túlzott sófogyasztás vagy vesebetegség is állhat. De a helytelen folyadékfogyasztási szokások is szerepet játszhatnak a kellemetlen tünetek megjelenésében. Ha valaki azt hiszi, hogy a folyadékfogyasztás hozzájárul a lába vizesedéséhez, s ezért keveset iszik, éppen ellentétes hatást érhet el. A bőséges folyadékpótlás fontos a szervezetnek, mert nagyobb teljesítményre ösztönzi a veséket, ami a méregtelenítési folyamat felgyorsulását is eredményezi, azaz ettől nem lesz ödémásabb a láb. Nagy melegben pedig a szervezet több vizet tart vissza, s ez is okozhat átmeneti duzzanatot, de ez magától rendeződik a hőmérséklet csökkenésével.
A nehéz, feszítő érzést a lábban legtöbbször nem elsősorban ezek a problémák okozzák, hanem a keringési rendszer működési nehézségei. A friss oxigénnel telített vér szállításáért az artériák (ütőerek, verőerek) felelősek, amelyeknek erős a faluk, hogy képesek legyenek ellenállni a nagy nyomásnak. Amikor azonban szállítmányát a vér lerakta, vissza kell térnie a szívbe. A lábból például úgy, hogy a gravitáció ellenében felfelé kell haladnia. Ezt a vénákban (visszerekben) lévő, a vér visszaáramlását megakadályozó billentyűk (természetes szelepek) teszik lehetővé.
A vénák fala nem olyan nyomásálló, mint az artériáké, s ezért az itteni rendellenességek is más jellegűek. Nem a meszesedés miatti elzáródás, sokkal inkább a kiöblösödések, tágulatok a jellemzőek rájuk. Az ilyen elváltozások miatt pedig a vér nem képes visszajutni a szívhez, s pangani kezd. A pangó vér víztartalma lassan átszivárog az ér falán, és a sejtek közötti térben és a sejtekben felszaporodik, azaz megjelenik az ödéma. Ez kezdetben veszélytelen duzzanatnak tűnik, de később kiterjedhet az egész lábra, amely megvastagszik, s kialakul a fáradtság jelensége, amelyet fájdalom is kísérhet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Ha a pangás kiterjedtté válik, az már a mozgást is jelentősen korlátozhatja. Ha az izomzat nem jut elég oxigénhez és tápanyaghoz, akkor nem képes ellátni a funkcióját, s kiindulása lehet az egész szervezetet veszélyeztető betegségeknek (például a trombózisnak), vagy nehezen gyógyuló fekélyek keletkezhetnek a lábszáron, amely a végtag elvesztéséhez is vezethet.
Legjobban: