A levegőben lévő apró szilárd vagy folyékony részecskéket szálló pornak nevezzük. Magas koncentráció mellett ezek az emberi egészségre nézve is veszélyesek, különösen a 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék, amelyek belélegezve képesek mélyen behatolni a légutakba, sőt, akár a véráramba is. Ez utóbbiakat foglalja magában a PM2,5 elnevezés a levegőminőségre vonatkozó jelentésekben. A WHO hivatalos ajánlása szerint a PM2,5 koncentrációjának nem szabadna meghaladnia a köbméterenkénti 5 milligrammot a levegőben – ez tehát az egészségügyi határérték.
A svájci IQAir levegőminőségi technológiai vállalat legfrissebb jelentése szerint ugyanakkor 2024-ben csak kevés ország tudta tartani a célértéket. E körbe tartozott az óceániai Ausztrália és Új-Zéland, a karibi Bahama-szigetek, Barbados és Grenada, valamint Európát képviselve Észtország és Izland – írja a Reuters hírügynökség. A légszennyezettség terén az afrikai Csád a listavezető, ahol tavaly az átlagos PM2,5-koncentráció 91,8 milligramm/köbméter volt, több mint tizennyolcszorosan meghaladva a WHO által felállított határértéket. Csád mellett szintén dobogós lett Banglades (78) és Pakisztán (73,7), amelyeket a Kongói Demokratikus Köztársaság (58,2) és a Föld második legnépesebb országa, India (50,6) követ a sorban.
Európán belül Bosznia-Hercegovinában volt 2024-ben a legrosszabb az átlagos levegőminőség. A 25,3 milligramm/köbméteres PM2,5-koncentrációval a balkáni állami a 29. helyen áll a vonatkozó rangsorban. Magyarország a 84. helyen áll 12,9-es értékkel, a WHO-ajánlás több mint két és félszeresével. A környező országok közül:
- Románia (15,3) a 66.,
- Szlovénia (15,2) a 68.,
- Lengyelország (14,8) a 75.,
- Horvátország (13,8) a 81.,
- Szlovákia (13,6) a 83.,
- Csehország (12,7) a 87.,
- Ausztria (10,2) a 95.,
- a háború sújtotta Ukrajna (9,2) pedig a 101. pozíciót foglalja el.