Világszerte 870 millió ember éhezik, miközben évente 2,5 milliárd tonna élelmiszer végzi hulladékként: vagyis az éhezők mindegyike évente a szükségletei négyszeresét, 2,8 tonna élelmiszert kaphatna, ha elejét vennénk a pazarlásnak - írja az ENSZ adatai alapján a WWF (World Wildlife Fund, Világ Természeti Alap) új jelentése , ami a Driven To Waste (Szemétnek született) címet viseli. A szemétbe kerülő élelmiszer mennyisége a világ élelmiszer-termelésének közel 40 százalékát teszi ki - hívja fel a figyelmet a WWF.
A népesség egyharmada dobja ki az étel kétharmadát
Pusztán a mezőgazdaság nem megfelelő betakarítási gyakorlatai miatt 1,2 milliárd tonna élelmiszer megy tönkre, ez a világszerte megtermelt mennyiség 15,3 százaléka. További 931 millió tonna élelmiszer a kereskedelemben, a vendéglátóiparban és a fogyasztóknál kerül a szemétbe a helytelen szállítás, tárolás, feldolgozás miatt. A megtermelt élelmiszer 58 százaléka (368 millió tonna) a magasan és közepesen fejlett nyugati, illetve az iparosodott ázsiai országokban válik szemétté - ezekben az országokban a világ népességének csak 37 százaléka él, és széles körben gépesített a gazdálkodás.
Mivel az élelmiszerek kitermelése jelentős környezeti terheléssel jár, a hatalmas veszteség azt jelenti, hogy óriási mennyiségű üvegházhatású gáz (ÜHG) kerül a levegőbe fölöslegesen. A mezőgazdasági élelmiszerhulladék 2,2 gigatonna szén-dioxid (vagy azzal egyenértékű) károsanyag-kibocsátást okoz, ami 4 százaléka az éves emberi eredetű ÜHG-kibocsátásnak, illetve a teljes mezőgazdasági ÜHG-kibocsátás 16 százalékát is elérheti. Ez annyi, mint az Európai Unióban és az Egyesült Államokban az autók 75 százalékának egyéves légszennyezése.
Van rosszabb is, mint a légszennyezés
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ráadásul nemcsak a levegő szennyezése a probléma, hanem a földterületeké is. A hulladékba kerülő, évi 2,5 milliárd tonna élelmiszer megtermeléséhez 4,4 millió négyzetkilométer termőterületet kellett megművelni szintén fölöslegesen. Ez a terület akkora, mint az indiai szubkontinens, ennyi területet adhattunk volna vissza a természetnek - nyomatékosítja a WWF.
A jelentés egyértelműen alátámasztja, hogy az élelmiszer-hulladék keletkezésében igen fontos szerepet játszik a mezőgazdaság, pontosabban az élelmiszerek megtermelésének módja, ezt a tényezőt azonban eddig keveset vizsgálták. Mint írják, ahhoz, hogy lelassítsuk a klímaváltozást, megállítsuk a természet károsodását és megteremtsük az élelmiszer-biztonságot minden ember számára, fenntartható módon működő mezőgazdaságra van szükség.
Legjobban: