A tanulmányt egy nemzetközi - az olaszországi Torinói Egyetem, a Fokvárosi Egyetem és a Dél-afrikai Witwatersrand Egyetem, valamint a magyar Ökológiai Kutatóközpont kutatóiból álló - csoport készítette. Megállapításaik a Global Ecology & Biogeography című nemzetközi tudományos folyóiratban jelentek meg.
A "luxushatás" a víz elérhetőségével függ össze
A kutatóközpont beszámolója szerint a kutatók a világ nagyvárosaiban végzett 96 különböző tanulmányt felhasználva arra a következtetésre jutottak, hogy a jómódú környékeken nagyobb a biodiverzitás , vagyis a növények, madarak, hüllők és rovarok sokfélesége. Ugyanakkor az eredményekből az is kiderült, hogy a különbség a szegényebb és gazdagabb negyedek között a világ szárazabb régióiban sokkal jelentősebb; a csapadékos vidékeken szinte eltűnik.
Ezek alapján a kutatók arra következtetnek, hogy a "luxushatás" valószínűleg a víz elérhetőségével áll összefüggésben. A száraz területeken élő vagyonos emberek többet áldoznak a vízi elemekre, például kerti tavakra, medencékre vagy akár öntözésre kertjeikben és parkjaikban. Mint írják, egy másik magyarázat lehet, hogy a jómódú környékek a száraz tájakon belül a vizesebb területekhez köthetőek. A tavak, folyók és más vizes elemek közelében az ingatlanárak is magasabbak.
A tanulmány szerint az ország általános jóléte meglepő módon nem befolyásolta a "luxushatás" előfordulásának valószínűségét. "Tanulmányunk rámutat arra, hogy a városokban, különösen a világ száraz területein a gazdag emberek nagyobb mértékben részesülnek a biológiai sokféleségből. Ez azért fontos, mert bár a biodiverzitás a városi életminőség kulcsfontosságú eleme, nyilvánvalóan egyenlőtlenül oszlik meg a társadalom különböző rétegei között. Ráadásul ez az egyenlőtlenség a jövőben egyre hangsúlyosabb lesz, mivel az éghajlatváltozás várhatóan sok városban vezet egyre nagyobb szárazsághoz" - mutat rá a közleményben a cikk egyik szerzője, Dan Chamberlain, a torinói egyetem professzora.
A városi területek igazságosabb kezelésére van szükség
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A tanulmány vezető kutatója, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, Batáry Péter szerint Dél-Afrikában a nagy szélsőségek és a szárazság miatt különösen súlyos a luxushatásból eredő környezeti igazságtalanság. "Annak megértése, hogy ezek a mintázatok miből alakulnak ki, a jövőben méltányosabb városszerkezetek létrehozását segítheti elő" - magyarázza a kutató.
Ez is érdekelhet
A szerzők azt remélik, hogy az eredmények előmozdítják az urbánus területek igazságosabb kezelését, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a városi biodiverzitás előnyei a gazdagok és a szegények számára egyaránt elérhetők legyenek.
