A bioszféra és annak sok ökoszisztémája nemcsak az életfolyamatokon alapul, fennmaradása és létezése nemcsak azoktól függ. A halál és a regeneráció ugyanúgy szükséges része a biom (az élő anyag) áramlásának. Egy kutatás során a Michigan Állami Egyetem tudósai rájöttek, hogyan lehet megvizsgálni, hogy a bomló növényi és állati anyagok miként járulnak hozzá egy jól működő ökoszisztémához.
Eric Benbowm törvényszéki entomológus és mikrobiális ökológus már 2013-ban megalkotta a nekrobiom fogalmát, amely azoknak a szervezeteknek az együttesét jelenti, amelyek hozzájárulnak egy elpusztult növény vagy állat lebomlásához - írja a Big Think . Az új kutatás bemutatja a szervezeteknek azt a körét, amely a legfontosabb szerepet játssza a bomlási folyamatban. A cikk középpontjában a nekrobiom-enciklopédia áll, amelynek célja, hogy hidakat képezzen a különféle ökológiai elméletek interdiszciplináris szakadékainak megszüntetéséhez, és megmutassa, hogy mennyire fontos a halál az összes ökoszisztéma számára.
Fázisfelvétel
A kutatók ezért részletes tanulmányt készítettek a bomlási folyamatok eltérő fázisairól különböző élőhelyek elpusztult élőlényei esetében. Azaz vizsgálták az elhullott tengeri növények, például hínárok lebomlását , de nagytestű állatok tömeges halálának következményeit is. Eredményeik minden bizonnyal megváltoztatják a módot, ahogyan a baktériumokra, a parazitákra és a bomlásban résztvevő más teremtményekre tekintünk, ahogy szerepüket látjuk az élet átalakításában.
A szervezetek mindig elpusztulnak. Amikor egy elhullott növény vagy valamiféle állati tetem a hideg, kemény talajra terül, új folyamat játszódik le az egyszer volt élőlény maradványai között. A holttest ugyanis a tápanyagok tárháza: sokféle zsír, fehérje , szénhidrát és az élethez szükséges számos más anyag keveréke. A baktériumok, gombák és egyéb specializált szervezetek pedig fogyasztanak belőle.
Ennek hatására teljesen megváltozik a környezet, ahol a valaha élő dolog egyszer létezett. Ez a mikrobiom bizonyos értelemben folyamatként és a lebontást intéző organizmusok fajtagyűjteményeként is felfogható. A tudósok számára világossá vált ugyanis, hogy kiszámítható módon jelenik meg a fajok sokasága egy-egy tetemnél. Egyes kutatások például úgy találták, hogy az egerek és az emberek holttestén hasonló baktériumkolóniák növekedtek fel. De nemcsak a nekrobiom folyamatait sikerült feltárni, hanem felfedezték, hogy a környezet számára miféle előnyökkel jár egy korábbi elő szervezet lebomlása.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A bomlás virágai
A tudósok megfigyelhették, hogy Norvégiában 300 rénszarvas tömeges pusztulása után milyen átalakulás következett be az adott területen. A kadáverek nagy tömege sok különféle állatot vonzott a helyszínre, a rókáktól, rozsomákoktól és nagyobb madaraktól kezdve a különféle kukacokon át a nyüvekig és mikrobákig. A tömeges halál igen rövid idő alatt drasztikusan megnövelte a sokszínűséget. Teljesen új felismerés, hogy a lebomló szervezetek képesek jelentősen megváltoztatni és befolyásolni a táj biológiai sokféleségét . A tudósok nyomon követték, hogy a terület néhány év alatt hogyan fejlődik: az első tavasz szörnyű bűzt hozott, és a tetemek hatalmas mennyiségű legyet és egyéb szárnyas rovart vonzottak a helyszínre, őszre azonban a területen már többnyire csak bőr- és csontmaradványok maradtak, amelyek közül a növényzet még nem emelkedett fel. De aztán megjelentek új fűfélék, virágos lágyszárúak, cserjék és facsemeték is,
A területen az egyik legfontosabb változás a növényi sokféleség megnövekedése volt. Az elpusztult szarvasok testéből gazdag talaj alakult ki. A folyamat bizonyította, hogy a természet semmit sem veszít el. A tudósok úgy vélik, hogy amint többet megtudunk a nekrobiomról, olyan újrahasznosítási módszerek kidolgozása válik lehetővé, amelyek egy napon üzleti tevékenységként is megjelenhetnek. Ennek pedig óriási szerepe lehet a világ élelmezésében és az élelmiszerbiztonság fokozásában.
Ez is érdekelhet
A nekrobiom kutatása valójában csak most kezdődött, de jelentősége folytán - hiszen az élet és halál körforgását az emberek már igen régen szeretnék pontosan megérteni - valószínűleg egyre gyakrabban hallunk majd felőle.
Legjobban: