A javában zajló klímaváltozás - amelyet kutatók szerint már inkább "klímakrízisnek" lehetne nevezni - drasztikus módon mutatja meg negatív hatásait. A müncheni Ludwig Maximilians Egyetem új kutatása szerint Európában a klímaváltozás 2003-ban, 2010-ben és 2018-ban okozott súlyos társadalmi, gazdasági és környezeti következményeket. Egyebek mellett az aszályos időszakok miatti terméshozam-visszaesést.
"Európában a nyári aszályok gyakoriságát lehet tapasztalni. Egyértelmű jelei vannak annak, hogy az aszályos időszakok egyre sűrűbben, hosszabban és intenzívebben jelentkeznek" - olvasható a kutatást szemléző Newswise portálon. Az aszály rendkívül összetett hatással bír az élet minden területén. Nemcsak meteorológiai, hidrológiai, mezőgazdasági, hanem társadalmi-gazdasági következményeket is magában hordoz.
Szélsőséges átmenetek
Az előrejelzések szerint 2080 és 2099 között Európában gyakrabban várhatók erősebb mértékű nyári aszályok. Ezzel párhuzamosan a téli csapadékhiányos időszakok száma csökkenni fog a legtöbb országban. Magyarul: nyáron kevesebb eső lesz, télen több.
A klímakutatás nyolc régióra osztotta Európát: Alpok, Brit-szigetek, Ibériai-félsziget, Földközi-tenger térsége, Franciaország, Kelet-Európa, Közép-Európa, Skandinávia. Az éghajlati adatok elemzése minden régióban a nyári aszályos időszakok fokozódását mutatta. Érdekesség, hogy olyan területeken is kialakulhat aszály, ahol ez eddig minimális volt, például az Alpokban. Illetve minden régióban fokozódik az aszályveszély .
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Globális összefogás nélkül nem megy
A kutatás megállapításai szerint Közép-Európában akár 25 százalékkal nőhet a súlyos nyári aszályok kockázata. Az Alpokban a jelentős aszályokra 20 százalékos, az extrém aszályokra 40 százalékos valószínűséggel lehet számítani. Franciaországban 60 százalékig nőhet az extrém aszályok bekövetkezésének esélye, a Földközi-tenger térségében 80 százalékig. Európában az Ibériai-félsziget válhat a legszárazabbá, itt akár 90 százalékos valószínűséggel alakul ki csapadékhiány. A tanulmány hangsúlyozza: a katasztrófák esélyét kizárólag a globális felmelegedés visszafogásával tudjuk mérsékelni.
Legjobban: