Volt már a mainál is melegebb az Északi-sarkon

A mainál melegebb volt az Északi-sarkvidék az 588-549 ezer évvel ezelőtti időszakban: a világot ekkor jellemző hideg periódus ellenére ebben a régióban enyhébb volt az időjárás - állapították meg az Innsbrucki Egyetem kutatói.

Csaknem hat hónapra nyúlhatnak az északi félteke nyarai az évszázad végére. Részletek itt.

A Gina Moseley geológus vezette csoport Grönland északkeleti részén lévő barlangokból vett talajmintákat elemzett, eredményeikről a Science Advances című tudományos lapban számoltak be. A 80. északi szélességi körön, 35 kilométerre Grönland partjaitól megtalálható barlangban egy különleges üledéktípusra (sinterre) bukkantak. Ez a cseppkövekkel rokon barlangi üledék azokkal szemben lapos lerakódásokat képez, amik egy lassan folyó vízrétegből kristályosodnak ki - mondta el Moseley. Már az ilyen lerakódás létezése is azt mutatja, hogy ott korábban egészen más körülmények uralkodtak. Ahol most permafroszt (állandóan fagyott) talajú, hideg sarkvidéki síkság található, ott egykoron jóval melegebb és nedvesebb körülmények uralkodhattak. Az üledék keletkezésének kora 588-549 ezer évvel ezelőttre tehető, amikor a Földet a mainál jóval hidegebb klíma jellemezte.

Több százezer évvel ezelőtt a mainál is sokkal melegebb lehetett az Északi-sarkvidék
Több százezer évvel ezelőtt a mainál is sokkal melegebb lehetett az Északi-sarkvidék. Fotó: Getty Images

Grönland gleccsereinek eddigi furatmintái legfeljebb 128 ezer évvel ezelőttre nyúltak vissza.

A jóval régebbi időszakot megidéző mostani barlangi adatok szerint az Északi-sarkvidék a Föld Naphoz viszonyított akkori állása miatt szokatlanul meleg volt. A magasabb hőmérsékletek hatására csökkent az Arktisz tengerjegének kiterjedése. Az ezekből a jégmentes vizekből elpárolgó nedvesség Grönland északkeleti része felé áramlott.

Ez a lelet összeegyeztethető más régiókból származó eredményekkel is, amelyek szerint az északi-sarkvidéki szélességi körök akkoriban valóban melegebbek voltak, mint a bolygó más területei. Egyes leletek szerint ebben az időszakban megolvadt a permafroszt talaj Szibériában és megnövekedett a planktontermelődés a Bajkál-tóban. A 600 ezer éve zajló folyamatok alapján a maihoz képest 3,5 Celsius-fokkal lehetett melegebb. Ugyanakkor az akkori felmelegedés megmutatja, milyen gyorsan következhet be ott a helyi klíma változása. "Az Északi-sarkvidék több mint kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag. A jövő szempontjából kiemelt jelentőségű annak megértése, hogyan vált ez az érzékeny régió egy ilyen melegebb világgá" - mondta a szakértő.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északi országrészben akár vastagabb vizes, tapadó hóra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.