Szakértők egy csoportja 2015-ben a Tibeti-fennsík északnyugati részén fekvő Gulija-gleccserhez utazott, hogy a jégbe fúrva ősi vírusokat keressenek. Vizsgálatuk eredményéről a közelmúltban számoltak be: összesen 33 vírusnemzetséget találtak a mintákban, ezek közül 28-at eddig nem ismert a tudomány. Valós veszély lehet, hogy ősi idők számunkra ismeretlen vírusai az olvadás miatt "aktiválják magukat", és komoly fenyegetés alakuljon ki belőlük? - teszi fel a kérdést a témával foglalkozó cikkében a 24.hu .
Dr. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa úgy gondolja, nem kell aggódnunk. Ahogy fogalmazott: "Ennek annyi az esélye, mint hogy ötösöm legyen a lottón, ha életemben csak egyetlen szelvényt adok fel."
Évszázadokig, évezredekig is túlélhetnek
Bolygónk szárazföldjeinek húsz százalékát, összesen 30 millió négyzetkilométert örökké fagyott talaj, úgynevezett permafroszt borítja. Ebben az elzárt, oxigénmentes környezetben a biológiai anyagok, így a vírusok is elképesztően sokáig, évszázadokig vagy évezredekig is túlélhetnek.
Elméletben elképzelhető, hogy léteznek ősi, patogén vírusok jégbe fagyva bolygónkon, és hogy a klímaváltozás hatására ezek akár ki is szabadulhatnak . Kemenesi Gábor azonban saját példájára visszautalva kiemeli: "Hogy egy emberek számára veszélyt jelentő vírus egyszer csak előbukkanjon a jég jelentette időkapszulából, annak esélye a nagy számok törvénye alapján nagyságrendekkel kisebb, mint a lottó ötösnek."
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
