A betegség viszonylag gyakori kutyáknál, a különböző fajták közül pedig főként a cocker spániel, a buldog, a westie, a Lhasa apsos és a si-cu esetében. Emellett a nőstények nagyobb hajlamot mutatnak a betegség kialakulására, mint a kan kutyák.
A szemszárazság tünetei kutyáknál
- túlzott pislogás
- duzzadt kötőhártya
- kemózis, azaz a szemhéjat és a szem felületét körülvevő szövet duzzanata
- kiemelkedő harmadik szemhéj
- a szemből nyálka vagy genny ürül
- krónikus szaruhártya-elváltozások pigmentációval és fekélyekkel
A súlyos betegség látáscsökkenéshez, esetleg a látás teljes elvesztéséhez vezethet.
A szemszárazság okai kutyáknál
- A leggyakoribb kiváltó ok az immunológiai eredetű adenitisz, azaz a könnymirigy gyulladása, amelyet a szervezet immunrendszerének rendellenes tevékenysége vált ki. Gyakran társul más immunmediált megbetegedésekkel.
- Veleszületett megbetegedés mopszoknál és yorkshire terrierek esetén, de elszórtan más fajtákban is előfordulhat.
- A probléma lehet idegrendszeri eredetű. A központi idegrendszer betegsége következtében traumatikus proptózis (szemelőesés) alakul ki, vagy olyan egyéb neurológiai betegségeket követően jelentkezik, amelyek a könnymirigy idegeinek károsodását idézik elő. Gyakran az azonos oldali orrnyílás kiszáradása is megfigyelhető.
- Gyógyszerek hatására is kialakulhat. Általános érzéstelenítés és atropinos kezelés átmenetileg előidézhet száraz szem szindrómát.
- Gyógyszeres toxicitás: egyes szulfatartalmú gyógyszerek vagy nem szteroid gyulladáscsökkentők átmenetileg vagy tartósan is okozhatnak szemszárazságot.
- Műtétet követően: a harmadik szemhéj eltávolítása a betegség kialakulásához vezethet, különösen az erre prediszponált fajtáknál.
- Röntgensugárzást követően: akkor fordulhat elő, ha a szem szorosan érintkezésbe kerül egy radiológiai eszköz primer fénysugarával.
- Szisztémás betegség, kutyaveszettség nyomán is felléphet a panasz.
- Klamídia által okozott kötőhártya-gyulladás.
- A kötőhártya és a szemhéj krónikus gyulladása (blefarokonjunktivitisz).
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szemszárazság diagnózisa kutyáknál
Az állatorvos alapos fizikai és szemészeti vizsgálatot végez a kutyán, figyelembe véve a tünetek hátterét és a lehetséges eseményeket, amelyek a betegség kialakulásában szerepet játszhattak. A szem nedvességének mérésére az úgynevezett Schirmer-teszt szolgál, amely a könnycsatornában található, illetve a szem számára rendelkezésre álló könnymennyiség arányát adja meg. A mérés során kapott alacsony érték száraz szem szindrómára hívja fel a figyelmet. Egy másik vizsgálat során fluoreszceint fecskendeznek a szembe. Ez egy nem invazív festék, amely kék fényben mutatja a szem részleteit. Gyakran az orvos folyadékmintát is vesz tenyésztés céljából annak meghatározására, hogy kialakult-e másodlagos fertőzés.
A szemszárazság kezelése kutyáknál
Amennyiben nincs olyan másodlagos betegség, amely kórházi kezelést igényel, a kutyát ambulánsan látják el. Helyileg ható gyógyszerekkel, például műkönnyel kompenzálják a kutya hiányos könnytermelését. A gyógyszer beadása előtt feltétlenül meg kell tisztítanunk a kutya szemét, amelyet tartsunk a továbbiakban is folyamatosan tisztán, és védjünk a kiszáradástól. Egyes beteg kedvencek hajlamosak a szaruhártyafekély kialakulására, így ha a kutya fájdalomérzete növekszik, azonnal keressük fel a kezelő állatorvost, hogy a súlyos elváltozást megelőzzük.
Az állatorvos valószínűleg egy helyileg ható antibiotikumot is felír, szemcsepp vagy kenőcs formájában, akár a már kialakult bakteriális fertőzés kezelésére, akár megelőzésként. Emellett helyileg kortikoszteroidot vagy ciklosporint (immunszuppresszáns gyógyszer, amely csökkenti a beteg immunrendszerének aktivitását) adhat a gyulladás és a duzzanat kezelésére.
A szemszárazság utókezelése kutyáknál
Ez is érdekelhet
Az állatorvos rendszeres időközönként ellenőrzi a kutya állapotát, figyelemmel kíséri a gyógyulást. A Schirmer-könnytesztet valószínűleg ismét el kell végezni négy-hat héttel a ciklosporinkezelés elkezdését követően. Az immunmediált betegségek általában egész életen át tartó kezelést igényelnek. Más típusú betegségek sok esetben átmeneti jellegűek, illetve csupán tüneti kezelésre szorulnak a könnytermelés helyreállásáig.
