A leggyakoribb belső élősködők
Az élősködőknek alapvetően két csoportját különböztetjük meg: a külső (ekto-) és belső (endo-) parazitákat. A belső élősködők közé tartoznak a különböző férgek, illetve egysejtűek, az úgynevezett protozoonok. Utóbbiak közül a kutyatulajdonosoknak leginkább a Giardia és a Cystoisospora csenghet ismerősen. Mindkettő hasmenést okoz, az egyik inkább nyálkásat, a másik inkább vizeset. Ezek főként kölyköknél és legyengült immunrendszerű ebeknél jelenthetnek súlyos, akár életveszélyes problémát. Megfelelő gyógyszeres terápiával kezelhetők, a visszatérésük ellen pedig alapvető higiéniai intézkedésekkel védekezhetünk (bélsár összegyűjtése, környezet takarítása).
A férgek közül a bélben élőkkel találkozhatunk a leggyakoribban, de léteznek a tüdőben és a nyelőcsőben élősködő paraziták is. Ezek szájon át (például séta közben más állatok bélsarának megevésével vagy a környezetben felhalmozódott féreg peték közvetlen felvételével, esetleg különböző köztigazda állatok, például csigák elfogyasztásával) vagy rovar vektorok közvetítésével jutnak be a kutyák testébe és ott szaporodnak. A férgek fajtától függően különböző panaszokat okoznak a levertségtől kezdve a súlyvesztésen, étvágytalanságon át egészen az állat haláláig. A széles spektrumú féreghajtás hazánkban évente egyszer kötelező minden kutyatartónak elvégeztetni az állatorvosával. Tablettát vagy pasztát lehet alkalmazni. A kiskutyákat 14 napos korban célszerű először féreghajtani, majd innentől kezdve kéthetente az elválasztás utáni két hetet bezárólag. Ezután féléves koráig havonta javasolt a féreghajtás. Hat hónapos kor felett az állattartó és a kutya igényeit és életmódját figyelembe véve választhatunk megfelelő féreghajtási protokollt, ami jelenthet havonta, illetve háromhavonta történő kezelést is. Havonta akkor tanácsos féreghajtót adni, ha például kisgyermek van a családban, nyersen (BARF) etetjük a kutyánkat vagy esetleg vadászunk vele. Fontos tudni, hogy a féreghajtás nem megelőzés, hanem kezelés, hiszen mindig csak az adott pillanatban az állatban lévő férgeket pusztítja el a szer.
Új élősködők Magyarországon
Egyre jobban terjed hazánkban a szívférgesség is. Pár éve még csak a melegebb éghajlatú területeken fordult elő a szívférget terjesztő vektor szúnyog, de most már Magyarországon is endémiás, tehát tanácsos ellene védekezni. "A szívférgesség esetében azonban fontos, hogy a megelőzés megkezdése előtt szűrjük az állatot" - figyelmeztet dr. Sahin-Tóth Judit. Vérből vett mintából tudják kimutatni, hogy a kutyánk fertőzött-e szívféreggel. "Többféle módszer létezik, amelyekkel a kifejlett férgeket vagy a lárvákat vagyunk képesek detektálni. Ha szűrés nélkül kezdünk megelőzésbe, annak számos veszélye lehet a kutyusra nézve. Ugyanis ezek a szerek (tabletták vagy spot-on készítmények), elpusztítják a keringésben lévő szívféreg lárvákat, ha pedig nagyszámú lárva található a perifériás keringésben, akkor, amikor ezek szétesnek, a testükből felszabaduló anyagok allergiás reakciót válthatnak ki, trombust és embólust okozhatnak" - magyarázza. Amennyiben a vizsgálat eredménye negatív, négyhetente szükséges szívféreg elleni szert adnunk kutyánknak, és az Amerikai Szívféreg Társaság hivatalos ajánlása szerint célszerű évente egyszer ismét elvégeztetni a szűrést, illetve a szúnyogokat távol tartó szereket is alkalmazhatunk a komplex védelem érdekében.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Viszonylag új jelenség Magyarországon a legyek által közvetített szemférgesség, orvosi nevén Thelaziasis, amelyből idén elég sok esetet fogtak már" - tájékoztat a szakértő. Ha kutyánk szeme piros, váladékozik, az állat sokat hunyorog, könnyez, akkor mindenképp vizsgáltassuk meg, mert könnyen lehet, hogy szemféreg okozza a panaszokat, amelyet szükséges mielőbb eltávolítani. Védekezni ellene pedig a szívféreg elleni módon és szerekkel lehet.
Akik kívülről támadnak
A külső élősködők egyrészt már csípésükkel is zavarják a kutyát, hiszen ugyanolyan kellemetlen érzés ez nekik is, mint nekünk, embereknek. A bolhák és kullancsok ezenkívül, amikor nagy számban vannak jelen, jelentős vért is képesek kiszívni az állatból. A külső parazitákkal a legnagyobb probléma mégis az, hogy más betegségeket, illetve belső élősködőket is terjeszthetnek, amelyeket akár emberekre is veszélyesek lehetnek. "A bolha például köztigazdája lehet az egyik bélféregnek és a lakásban is képes elszaporodni, akár embereket is összecsíphet. A kullancsok a Babesia fajok, a Lyme-kór és egyéb protozoonok vektorai tudnak lenni, amelyek a vörös- és fehérvérsejteket veszélyeztetik" - sorolja dr. Sahin-Tóth Judit. De ugyanilyen fontos a legyeket és szúnyogokat is távol tartani, mert az utóbbi a szív- és bőrférgességet, az előbbi pedig a szemférgességet terjeszti. Végül, de nem utolsósorban szőrtetvek, bársonyatkák, rühatkák és szőrtüszőatkák is megtelepedhetnek a kedvencünk bőrén, melyek a fertőzött állatnál erőteljes viszketést, változatos bőr- és szőr problémákat okoznak.
Nem csak erdőben fertőzhetnek
Sok városban élő kutyatartó tévesen azt gondolja, hogy nem fenyegeti különösebb veszély a háziállatát, hiszen csak az utcán sétálnak, vagy a kertbe engedi ki. Ez sajnos ma már nincs így, mivel városi környezetben is gyakoriak a paraziták. Az élősködők forrásai lehetnek a sünök, a kinti macskák, akik egyik kertből a másikba vihetik a parazitákat, például egy családi házas övezetben. Szúnyogokra sem csak vízparton kell számítani, hiszen pocsolyákban, pangó vizeknél, nagyobb településeken is bárhol tanyázhatnak. A bélférgek ráadásul városokban általában jobban terjedhetnek, mivel több kutyát sétáltatunk ugyanott, a fertőzött állatok bélsarából nagyobb eséllyel dúsulhatnak fel a féregpeték az utcán vagy a kutyafuttatóban.
Választásnál ezeket vegyük figyelembe
Míg a belső élősködők ellen viszonylag egyszerű védekezni, hiszen leginkább csak szájon át adható szerek léteznek ellenük, a külső paraziták ellen már szélesebb a termékpaletta, emiatt tanácstalanul állhatunk az állatpatikában, hogy mit válasszunk házi kedvencünknek. A külső élősködők ellen ugyanis tablettával, csepegtetős készítménnyel vagy akár nyakörvekkel is védekezhetünk. A tablettákat és spot-on termékeket általában havonta kell adni, habár a tablettás formulációból már létezik 12 hetes hatású változat is. A nyakörvek hatásideje széles skálán mozog a 2,5 hónaptól kezdve egészen a 8 hónapig. Sokan például azért szeretik a hosszabb hatású nyakörveket, mert attól félnek, hogy elfelejtkeznek a gyakoribb adagolású készítményekről. Azonban megesik, hogy a nyakörvek (és a csepegtetők) kevésbé alkalmazhatók, például kisgyermekeseknél, ahol fennáll a veszélye annak, hogy simogatás, ölelgetés közben a gyerek kezére (és onnan a szájába) kerül a gyógyszeres hatóanyagból. Fontos faktor az eb bundája és testmérete is. A hosszabb, dús szőrű vagy nagyobb testű fajtáknál nem szerencsés a külső készítmény, mert nem garantált, hogy rendesen felszívódik, eloszlik és a hátsó felén is kellően hat. Illetve érzékeny bőrű ebeknél akár allergiás reakciót is kiválthat.
Gondoljuk át azt is - különösen nyáron-, hogy mennyit szokott fürdeni a kutyusunk. A vizet szerető ebeknél mindenképp belsőleg ható szer használata ajánlott. A tabletták mellett szól továbbá, hogy ezek a legmodernebb hatóanyagú készítmények, gyorsan (néhány órán belül) hatnak, nem alakult még ki rezisztencia ellenük. Továbbá akkor is biztonsággal alkalmazhatók, ha a kutyánk mellett macskát is tartunk, bizonyos csepegtetős termékek ugyanis olyan hatóanyagot tartalmaznak, amelyek a cicákra mérgezőek. Ám fontos tudnunk, hogy ezek a tablettás készítmények nem tartják távol az élősködőket, tehát minden séta, kirándulás után tanácsolt átnézni az állatot.
Ez is érdekelhet
Mivel egy termék sem nyújt védelmet az összes külső élősködő ellen, ezért nagyobb fertőzésveszély esetén (például erdei túrák, vízparti nyaralások) célszerű repellens, azaz távol tartó és az élősködőket elpusztító termékeket párosítani. Bármilyen szert is válasszunk, a lényeg, hogy olyan kombinációt találjunk, ami minél szélesebb spektrumú védelmet nyújt kedvencünknek. Ehhez bátran konzultáljunk állatorvosunkkal vagy kérjünk segítséget az állatpatikában. Az alkalmazott szerek nevét és a beadás vagy felvitel időpontját pedig célszerű naptárban vezetni, hogy folyamatosan biztonságban tudhassuk szőrmók barátunkat.
