Nincs könnyű dolga a gazdinak, ha meg kell mondania, lázas-e a kutyája, vagy sem, nem véletlen, hogy a lázat legtöbbször az állatorvosi rendelőben állapítják meg. Ennek az az oka, hogy a kutyák testhőmérséklete alapvetően is magasabb, mint az emberé, ráadásul szinte lehetetlen az alapján detektálni a lázat, hogy megtapogatjuk kedvencünk bőrét - magyarázza a témában írt cikkében Dr. Cathy Meeks állatorvos a PetMD oldalán.
Így mérjük meg a kutya lázát
Az egyetlen módszer, amelynek segítségével biztonsággal meg lehet állapítani, lázas-e a kutya, a digitális hőmérővel végzett rektális (tehát a végbélnyíláson keresztüli ) hőmérsékletmérés. A hőmérő "hegyét" ilyenkor bekenik valamilyen síkosító készítménnyel, majd kb. 2,5 centiméternyire bevezetik az állat végbelébe. Dr. Meeks azt tanácsolja, amennyiben otthon végezzük el a műveletet, legyen velünk egy másik ember is, aki fogja közben a kutya fejét, az ebek ugyanis nem mindig viselik jól a hőmérőzést. Ha az állat egyébként nem tűnik betegnek, nem szükséges a gazdinak rendszeresen mérnie a testhőjét, mert olyan ártalmatlan dolgoktól is megemelkedhet, mint például a kutya túlzott aktivitása, vagy ha sokáig volt kint a melegben.
A kutya testhőmérséklete normális esetben 37,7-39,1 Celsius-fok között mozog, 39,1 fok fölött már lázról vagy hipertermiáról (túlmelegedésről) beszélhetünk. A láz a szervezet reakciója valamilyen kóros folyamatra, míg a hipertermia a magas hőmérsékletnek való túlzott kitettséget, vagy a túlterhelés okozta túlmelegedést jelenti.
Tünetek és okok
Attól függően, hogy milyen magasra szökik fel a kutya láza, a szimptómák lehetnek enyhék, de kifejezetten súlyosak is. Általánosságban azonban elmondható, hogy lázra utalhat a letargia, az étvágytalanság, a hányás, a hasmenés és a reszketés. A háttérben számos ok állhat, a kiváltó tényező a legtöbb esetben a következő kategóriák valamelyikébe tartozik: gyulladás, fertőzés, immunrendszeri eredetű folyamat vagy rák. Fontos tudni, hogy bizonyos esetekben nem derül fény arra, hogy mitől lázasodik be a kutya, ilyenkor ismeretlen eredetű lázról beszélünk - szögezi le Dr. Meeks.
Lázat egyébként bármi okozhat, ami stimuláló hatást fejt ki az immunrendszerre. Oltás után például nem ritka, hogy enyhe láz alakul ki a kedvencnél. A rák is azon betegségek közé tartozik, amik stimulálják az immunrendszert, lázat eredményezve. Amennyiben gyulladás áll a láz mögött, az egyik leggyakoribb ok a hasnyálmirigy-gyulladás, amely hányással, hasmenéssel, hasi fájdalommal jár. Az autoimmun betegségek azon kórok közé tartoznak, amik arra sarkallják az immunrendszert, hogy ok nélkül megtámadják a test valamely részét. Ilyen például a lupusz, az uveitisz és a reumatoid arthritisz, amely betegségek összefüggésbe hozhatóak a lázzal a kutyáknál.
Amennyiben úgy gondoljuk, a kutya nincsen jól, kezdésként érdemes a fentebb már ismertetett módon megmérni a lázát. 39,1 Celsius-fok feletti testhőmérséklet esetén amint tudunk, állatorvoshoz kell fordulni. Ha viszont 40,2 Celsius-fok feletti értéket mérünk, vagy az eb letargikus, vér van a székletében, hányásában, nem eszik, egy percet se várjunk, hiszen azonnali ellátásra van szüksége. Dr. Meeks hangsúlyozta, hogy semmiképpen se csillapítsuk kedvencünk lázát vény nélkül kapható készítményekkel, például ibuprofennel, ezek ugyanis mérgezőek lehetnek a számára, és akár halált is okozhatnak.
Kezelés: függ attól, mi áll a háttérben
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Minél korábban észlelik a lázat, annál hatékonyabban lehet kezelni. A terápia nagyban függ a kiváltó októl, sok esetben többféle vizsgálat, például vérvizsgálat, röntgen, ultrahang szükséges ahhoz, hogy az állatorvos meg tudja állapítani, mi állhat a háttérben.
Ez is érdekelhet
Fertőzés fennállásakor általában antibiotikumokat vagy gombaellenes készítményeket kell szednie az állatnak. Más betegségeknél, például hasnyálmirigy-gyulladásnál a tüneteket kezelik addig, amíg a gyulladás nem csillapul. Ez súlyosságtól függően napokig, de akár hetekig is eltarthat. Ha daganatos beteg az eb, a rák típusától függően kemoterápiát és/vagy sugárterápiát kap. Autoimmun betegség esetén immunszupresszív gyógyszereket ír fel a szakember, amelyek elnyomják a szervezet immunreakcióját, így nem fogja támadni saját magát. Dr. Meeks zárásként leszögezte: e betegségek nagy része a megfelelő terápia alkalmazásával kordában tartható, de nem gyógyítható.
