Váratlan titkot őriznek a csernobili vadkutyák

Megdöbbentő következtetésekre jutott egy kutatás, ami azt vizsgálta, hogyan élhették túl a csernobili katasztrófát az ott maradt kutyák.

1986 április 26-án az ukrajnai Pripjaty városától 5 kilométerre történt meg az emberiség történetének legsúlyosabb atomerőmű balesete, amikor a csernobili erőmű 4. reaktora felrobbant. A város életben maradt lakosait elszállították, egyúttal azt a tájékoztatást kapták, hogy minden háziállatot hagyjanak hátra, hiszen egy-két nap múlva ők is visszatérhetnek otthonaikba. Ez természetesen azóta sem történt meg. Pár héttel ezután a szovjet hadsereg lövész alakulatai jelentek meg a városban és annak környékén, hogy megsemmisítsék a térségben maradt kutyákat és macskákat, megelőzendő a sugárzás terjedését. Mindenki úgy tudta, hogy ez megtörtént és az állatok közül egy sem élte túl számol be az azenkutyam.hu a csernobili eseményekről.

Csernobil, vadkutya, kutya, sugárzás
Csernobilban és környékén a vadkutyák kinézete elég hasonló. Fotó: Getty Images

Generációkra visszamenő memóriájuk van

Egy amerikai kutatócsoport azt próbálta felmérni, hogy a katasztrófa milyen genetikai elváltozásokat okozott a környékbeli erdőkben élő jávorszarvasok és vaddisznók körében. Vadakból keveset tudtak befogni, kutyából azonban rengeteget találtak: több mint 800 példányt térképeztek fel. Mivel a lezárt terület megközelítése szinte lehetetlen kívülről érkező, más kutyák számára, a vadkutya populáció szinte minden egyede a katasztrófát és a retorziókat túlélő egyedek leszármazottja lehet

A kutatók számára az egyik legmeglepőbb a kutyák rendkívül magasszintű megfigyelési képessége és memóriája volt: minden egyed messziről kiszúrta az egyenruhásokat (például az elzárt terület őreit) és láttukra azonnali menekülésbe kezdtek. Ezzel a jelenséggel a genetikai kutatásokat segítő természetőrök is szembesültek, ezért egyenruhájukat rendszeresen más fazonra kellett cserélni, de ez sem segített sokat.

A másik meglepetést az okozta a kutatók számára, hogy az eddig alaposan megvizsgált 302 kutya közül egyiken sem találtak daganatos megbetegedést, sőt semmilyen veszélyes radioaktív sugárzásnak tulajdonítható elváltozást. Ráadásul a tartósan a sérült erőmű környékén élő egyedek maguk sem sugároztak, tehát más egyedekre sem jelentettek veszélyt a mérések szerint.

A kutatás jelenlegi fázisában a helyszínen begyűjtött génmintákat vizsgálják meg annak megválaszolására, hogy történt-e bármiféle génmutáció a pripjatyi kutyák esetében, ami elősegíthette védettségüket a káros sugárzásokkal szemben.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a délután északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északkeleti harmadban még havazásra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.