A koronavírus terjedésének megértésére, illetve a betegszám növekedésének előrejelzésére készített egy számítógépes modellt a Northwestern University kutatócsoportja - írja a Medical Xpress . A programot már tavasszal, a járvány első hullámában tesztelték, ekkor nagy pontossággal megjósolta a COVID-19 terjedését tíz nagyvárosban. Ehhez a város lakosságának mozgását vették alapul: hová mennek az emberek egy nap folyamán, meddig maradnak, illetve az adott helyen hány másik ember fordult meg ugyanazon a napon.
Ezeken a helyeken terjed leginkább a betegség
A Nature folyóiratban is közzétett tanulmány figyelembe veszi a demográfiai adatokat, az epidemiológiai becsléseket és a mobiltelefonok helymeghatározási információit is. Ezek megerősítik a korábbi elméletet, mely szerint a koronavírus legnagyobb arányban bizonyos gócpontokban terjed tovább: például éttermekben, kávézókban, fitneszközpontokban, illetve más olyan zárt terekben, amelyekben az emberek hosszabb időt is eltöltenek. A kutatók szerint az adatokat érdemes figyelembe venni az újranyitáskor, és a legnagyobb fertőzésveszélyt jelentő helyszíneknek érdemes bizonyos korlátozó intézkedéseket hozniuk, például 20 vagy 50 százalékra limitálni a befogadó kapacitásukat.
A tanulmány 98 millió amerikai mozgását követte nyomon az ország 10 legnagyobb nagyvárosában. A városokon belül több mint félmillió olyan helyszínt - éttermektől és fitneszközpontoktól kezdve az állat- és autókereskedésekig - is megvizsgáltak, ahova tömegével járnak az emberek. Két szakaszban zajlott a kutatás: kezdetben a mobiltelefon helyadatait is felhasználva megfigyelték az emberek mozgását és összevetették azt az aktuális járványügyi adatokkal. A demográfiai adatokkal is kiegészítve az eredményeket a kutatók arra jutottak, hogy az alacsony jövedelmű emberek több szempontból is nagyobb veszélynek vannak kitéve: egyrészt kisebb arányban dolgozhatnak otthonról és emiatt többször el kell hagyniuk a lakásukat, másrészt pedig gyakrabban vásárolnak olyan zsúfolt bevásárlóközpontokban, ahol rengeteg emberrel érintkeznek. Ezzel szemben a magasabb jövedelműek nagyobb arányban dolgoznak otthonról és a bevásárlás helyett is inkább házhoz rendelik a szükséges dolgokat, ami így kevésbé fertőzésveszélyes.
A második szakaszban a kutatók a modell adatait használva megbecsülték, hogy a következő hetekben hogyan változik majd a megbetegedések száma a tíz nagyvárosban. A becsült adataik a hivatalos statisztikákat követték, ami igazolta, hogy a modell hatékonyan méri fel a fertőzés terjedését.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatók szerint a modell választ adhat arra is, miért érinti ennyivel nagyobb arányban a koronavírus az alacsonyabb jövedelmű, kisebbséghez tartozó családokat. Sokáig azt feltételezték, hogy az egészségügyhöz való rosszabb hozzáférésük miatt érinti a járvány súlyosabb mértékben ezeket a csoportokat, az eredmények szerint nagyobb arányban látogatnak olyan helyszíneket is, ahol könnyebben megfertőződhetnek.
Azok a helyszínek, amelyeket nagyobb arányban látogatnak kisebbségi, illetve alacsony jövedelmű emberek (és nagyobb arányban dolgoznak ott ilyen társadalmi csoportúak), gyakran kisebbek és zsúfoltabbak is az átlagosnál. Ezeken a helyeken a kutatók szerint fontos lenne minél inkább limitálni a belépők számát, hiszen a fertőzést itt nagyon könnyen továbbadhatják az emberek.
Vécépapírt ad ajándékba a rendelés mellé ez az étterem. A tulajdonos szerint ezekben a vészterhes időkben sem szabad elveszítenünk a humorunkat. A részletekről az nlc.hu cikkében olvashatunk!
