A vizeletben megjelenő fehérje vesebetegség jele lehet.
Kategória
Vizeletminta
Típus
Normál érték
Normálisan a vizeletben igen kevés fehérje van, mennyisége 75 mg/nap ürítésig tekinthető normálisnak, 150 mg/nap ürítés már mindig kórosnak tekintendő.
Speciális előkészület
Nem igényel.
Mit mér a vizsgálat?
A vizelettel naponta mintegy 30-40 féle (pl. plazma-, vese-, prosztata-, ondóhólyag-, széteső sejt eredetű) fehérje ürül 50-150 mg összmennyiségben. A veseboholy-szűrlet normálisan 20-30 mg fehérjét tartalmaz. Ennek legnagyobb része a vesecsatornákból visszaszívódik.
Ha értéke a normál tartománynál magasabb
A fokozott fehérjeürítés a vesebetegségek egyik leggyakoribb jele. Ilyenkor a vizeletbe vagy azért kerül több fehérje, mert a veseboholy membránja károsodik, és több fehérjét ereszt át, így a szűrlet fehérjetartalma meghaladja a vesecsatornák visszaszívó képességét, vagy pedig a vesecsatornák károsodnak, és nem tudják visszaszívni a fehérjéket. Daganatok is termelhetnek jellegzetes fehérjéket, melyek megjelennek a vizeletben. Ezen kívül láz, fizikai terhelés, alsó húgyúti fertőzés, szívbetegség is járhat emelkedett vizelet fehérje értékkel.
Mitől lehet magasabb, és mit tegyünk, hogy csökkentsük?
Különböző vesebetegségekben, s a vesét megtámadó betegségekben magasabb a szintje. Ártalmatlan állapotok is okozhatnak ilyen eltérést. Erősebb fizikai terhelés során jelentkezhet, és terhességben is elfogadott minimális mennyiségű fehérje a vizeletben. Ezekben az állapotokban azonban szükséges a 24 órás vizelet fehérjevizsgálata, mely pontosabb választ adhat a vizelettel történő fehérjeürítés kórosságának kérdésében. A vesebetegségből adódó fehérjevesztés a szervezet vérben található fő fehérjéjének csökkenéséhez vezet, mely alsó végtagi vizenyősödést is okozhat. Ilyen állapotokban mindenképpen szakorvoshoz (belgyógyász, nefrológus) kell fordulni! A sok fehérvérsejtet vagy hámsejtet tartalmazó vizelet álpozitív eredményt adhat.