Dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyász, allergológus-klinikai immunológus szakembere arról beszélt, hogy kiknek javasolt az allergénspecifikus immunterápia, és miben tér el a tüneti kezeléstől.
Az allergia kezelésének lépcsőfokai
"Az allergiás betegek kezelésében a lépcsőzetes terápia elve érvényesül. Ez azt jelenti, hogy a kezelést a tünetek súlyosságának és a beteg állapotának megfelelően fokozatosan állítják be; az egyes lépcsőfokok eltérő gyógyszerek kombinációját jelentik. Az allergia diagnózist követően elsőként arra kérjük a betegeket, hogy amennyiben lehetséges, törekedjenek a tüneteket kiváltó allergén kerülésére (gyakori takarítással, gyomirtással, pollennaptárak figyelésével), ez persze sok esetben egész egyszerűen kivitelezhetetlen. A következő lépésben gyógyszeres terápiával igyekszünk a tüneteket enyhíteni, ezzel a páciens életminőségén javítani" – ismerteti dr. Mezei Györgyi.
A megfelelő gyógyszeres terápia kiválasztásakor többek között az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
- hány éves a beteg;
- tartós vagy átmeneti panaszokat okoz-e az allergia;
- milyen súlyosak a tünetek;
- milyenek a korábbi kezelési eredmények;
- milyen egyéb kockázati tényezők (pl. várandósság, egyéb betegségek) állnak fenn.
Az enyhébb tünetek kontrollálása szájon át szedhető vagy helyileg alkalmazható antihisztamin készítményekkel történik, szemtünetek esetén szemcseppet is felírunk az érintettek számára. Az antihisztaminok mellett a terápia során alkalmazott hatékony bázisszerek a lokális szteroid orrspray-k, amelyek rendkívül hasznosnak bizonyulnak az allergiás nátha kezelésében és a szövődmények elkerülésében. Ezekről azonban tudni kell, hogy nem azonnal fejtik ki hatásukat. Súlyos allergiás reakciók esetén felnőttek szájon át kortikoszteroidot kaphatnak, fiatalabb gyermekeknél ezt lehetőség szerint kerülni kell. Hosszú távú oki kezelésként pedig allergénspecifikus immunterápia jöhet szóba. Ha az allergia asztmával vagy anafilaxiával társul, akkor asztmaellenes készítményekkel (inhalációs kortikoszteroidok, hosszú hatású hörgőtágítók), illetve anafilaxia kockázat esetén adrenalin injekcióval is kiegészül a kezelési paletta.
Kutyaharapást szőrével – az immunterápiáról
Az immunterápia lényegét leginkább a „kutyaharapást szőrével” népi bölcsesség fejezi ki a legszemléletesebben – mondja dr. Mezei Györgyi. Az immunterápia során ugyanis kontrollált keretek között arra tanítjuk meg a szervezetet, hogy hozzászokjon a panaszokat okozó allergénhez. Ehhez pedig magát a panaszt kiváltó allergént hívjuk segítségül, amelyet növekvő dózisban juttatunk a beteg szervezetébe. Az immunterápia többféle IgE-közvetített allergia esetén, a tüneti kezelés kiegészítéseként alkalmazható, így rendkívül hasznos lehet a légúti allergiával küszködő páciensek terápiájában is (pollenallergia, poratka vagy állatszőr allergia). Szóba jöhet továbbá azoknál is, akiknél nem sikerült gyógyszeres terápiával elérni a tünetek kontrollálását, vagy akiknél a gyógyszerek mellékhatásokat okoznak; illetve ezt a terápiát javasoljuk azoknak a rovarméreg allergiával diagnosztizált betegeknek, akiknél fennáll az anafilaxiás sokk kockázata.
A súlyos, kontrollálatlan asztma azonban kizáró ok lehet, és bár a kezelés önmagában nem jelent veszélyt sem a kismamára, sem a magzatra nézve, várandósok esetében nem kezdünk immuntárápiát, de a megkezdtettet, ha nem okozott tüneteket, akkor lehet folytatni. Az allergénspecifikus immunterápia is személyre szabottan történik: az allergológiában jártas szakorvos az anamnézist és a laboratóriumi vizsgálatot követően tervezi meg az immunterápia menetét, és választja ki a kezeléshez szükséges tisztított allergénkivonatokat. Ezeket nyelv alá juttatható tabletta, spray (szublingvális terápia) vagy injekció formájában (szubkután terápia) kapja meg a páciens. Ez utóbbit csak fekvőbeteg intézményben végezzük, és a rovarméreg-allergia kezelésében kap főszerepet. Tudni kell, hogy rovarméreg- allergiás betegek esetében ez az egyetlen terápia, amely képes megelőzni a további szisztémás reakciókat. Az injekcióval ellentétben az orális terápia betegbarátabb forma, hiszen otthon is elvégezhető, ha pedig minden rendben zajlik, akkor csak ritkábban szükséges hozzá orvos-beteg találkozás.
Tüneti kezelés – allergénspecifikus immunterápia: miben különböznek?
Allergiás reakció esetén hisztamin szabadul fel a szervezetünkben, többek között ez felel a gyulladásért és az allergiás tünetekért. A tüneti kezelésben alkalmazott antihisztamin készítmények a hisztamin blokkolása révén nyomják el az allergiás reakciót. A tüneti kezelés tehát nem szól bele magának az immunreakciónak a lefolyásába. Az allergénspecifikus immunterápiát ezzel szemben a zongorahangoló munkájához lehet hasonlítani, aki áthangolja a hangszert (megtanítja immunrendszerünket, hogy ne reagáljon a problémát okozó allergénre), ezáltal megszünteti a fals hangokat (korábbi súlyos tüneteinket) és szebb hangzást (tünetmentességet, vagy mérséklődő panaszokat, ezzel jobb életminőséget) ér el.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az újrahangolt immunrendszernek köszönhetően egyrészt megszűnnek korábbi panaszaink, másrészt a terápia fontos preventív szereppel is rendelkezik, hiszen segít megelőzni az újabb allergiák és az asztma kialakulását is. További fontos különbség, hogy míg a hagyományos tüneti kezelés során szedett készítményeket rendszeresen, minden évben kell alkalmaznunk, amikor tüneteink felbukkannak, az allergénspecifikus immunterápiával – egy 3-5 éves kezelést követően – teljes tünetmentességet érhetünk el. A terápia végeztével az érintettek életminőségük jelentős javulásáról számolnak be – mondja dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont szakorvosa, aki hozzáteszi, hogy a szublingvális allergénspecifikus immunterápia esetében nagyon alacsony a szisztémás mellékhatás gyakorisága.
