Az allergiáról a legtöbben már tudják, hogy az immunrendszer túlérzékenységét jelenti. Vagyis a gond abból adódik, hogy védekező rendszerünk „túl jól” végzi a feladatát. Mint valami túlzottan óvatos biztonsági őr, gyanúsnak ítél olyan betolakodókat is, amelyeknél szó sincs kártékonyságról. Egy faféle pollenje, egy állatszőr, egy fehérjerészecske az ételben… mindet ellenségnek nézheti egy túlérzékeny rendszer. És reagál is rá, méghozzá olyan tünetekkel, ami az érintettnek meglehetősen kellemetlen. Tüsszögés, orrfolyás, köhögés, kiütés… egyik sem kellemes.
Ám van ennél rosszabb.
Mégpedig az alsó légutak krónikus gyulladása, más néven: asztma. Nehézlégzés, köhögési rohamok, sípoló légzés, mellkasi szorító érzés: ez mind hozzátartozhat. De vajon mi az összefüggés a két probléma között?
Allergiából asztma
Nos, az asztmás tünetek rosszabbodhatnak légszennyezettség, dohányfüst, stressz vagy pollenek miatt. Nem csoda, hogy akiket hosszabb ideje kínoz a légúti allergia, sokszor számolnak be arról, hogy megjelennek náluk asztmás tünetek is.
Gyakori, hogy valaki kezdetben csupán a parlagfűre érzékeny, ám egyre korábban jelentkeznek nála a tünetek: viszket a szeme, kapar a torka. Végül kiderül, hogy már nemcsak a parlagfű, de más fűfélék is tüneteket okoznak nála. Sőt, elképzelhető, hogy egy idő után asztmás jeleket mutat. Vagyis a gyulladás már nem csupán az orrot, torkot érinti, de a mélyebb légutakat is; megjelenhet a sípoló köhögés, nehézlégzés.
Fontos tehát, hogy ne bagatellizáljuk a náthás tüneteket, az allergia jeleit, hanem kezdjük el szedni az allergiaellenes készítményeket, különben a tünetek idővel súlyosbodhatnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Több mint megfázás
Érdekes, hogy a páciensek sokszor ártalmatlan megfázásra gyanakszanak, csak akkor gondolnak komolyabbra, amikor heteken, hónapokon át sem javul a helyzet, és a gyulladáscsökkentők sem segítenek. Nincs gyengeség, láz, mint egy vírusos megbetegedéskor, viszont jön a légszomj, nehézlégzés. Ilyenkor bizony már joggal gondolhatunk az asztmára. Ez még olyanoknál is kialakulhat, akik előző években kizárólag szénanáthás tüneteket tapasztaltak magukon. Hiszen pont ez a lényeg: ha az allergiát nem kezelik megfelelően, akkor asztma kialakulásához vezethet.
Persze nem egyszerű elkülöníteni a kettőt. Hiszen bizonyos tüneteik egyeznek, olykor együtt is járnak. Ugyanakkor kezelésük eltér egymástól, nem szabad tehát összemosni őket.
A legfontosabb különbség talán a hörgőszűkület, ami az asztmát jellemzi, az allergiánál viszont nem jelenik meg. Tulajdonképpen emiatt alakul ki minden további tünet: a köhögés, a fulladás, a sípoló légzés. Ilyenkor a nyálkahártya megduzzad, a hörgőket pedig beszűkíti az izmok görcsös összehúzódása.
A dolog veszélyessé is válhat: súlyos esetben felléphet oxigénhiány, ami bizony halálos lehet. Úgyhogy nem mondhatjuk: „csak egy asztma”, allergiából kialakuló asztmás megbetegedés.
Kétféle probléma, kétféle kezelés
Amikor asztma és allergia együtt jár, allergiás asztmáról (vagyis allergiás reakció által okozott asztmáról) beszélünk. Talán meglepő lehet, de ez az asztmások több mint felénél fennáll ez a helyzet.
Ám nemcsak allergének ronthatnak az allergiás asztmában szenvedők állapotán. Rosszat tesznek olyan irritáló anyagok is, mint a füst, a hideg vagy párás levegő, az erős szagok vagy a túl kemény sport. Ezek akkor is rohamot okozhatnak, ha nem társul hozzájuk allergiás reakció.
Azonban allergiás asztma esetén mind a két betegség kezelésére szükség van – vagyis célzott készítményeket érdemes használni mindkettő ellen. Jó hír: sikerrel kezelhetők. Ám ehhez elsősorban pontos diagnózis szükséges, és persze az elhatározás, hogy orvoshoz menjünk akkor is, ha „csupán” allergiásnak gondoljuk magunkat.
