„A macskaszőr-allergia nem túl szerencsés kifejezés, hiszen ha valaki allergiás a cicákra, akkor immunrendszere valójában az állat elhalt és elhullajtott hámsejtjeiben, nyálában vagy vizeletében található fehérjékre reagál túlzott mértékben. A macskák esetében az állat faggyúmirigye, valamint nyálmirigye választja ki, illetve vizelete tartalmazza a tüneteket okozó allergént” – magyarázza lapunkhoz eljuttatott közleményében dr. Augusztinovicz Monika, az Allergiaközpont allergológus, klinikai immunológus és fül-orr-gégész szakorvosa.
A macskák a köztudatban a tisztaság mintaképei, hiszen nagy gondot fordítanak bundájuk nyalogatására, tisztogatására. A mosakodás során azonban szétterítik testükön a panaszokat okozó allergént. Ezek a rendkívül apró, beszáradt és feltöredezett faggyú- és hámsejtek a levegőbe jutva akár hosszú ideig képesek keringeni a légtérben, és belélegezve allergiás panaszokat okozhatnak az arra érzékenyeknél. A macskák hámsejtjei kisebbek és ragadósabbak, mint a kutyáké, ezért könnyen felhalmozódnak a porózus felületeken. A szálló allergének megkapaszkodnak a bútorok kárpitjában, megtapadnak a ruházaton és a szőnyegben, így növelve az allergénnek való kitettséget. Emiatt a macskaallergiásoknak nemcsak akkor lehetnek tüneteik, ha érintkeznek egy állattal, hanem már az is tüneteket válthat ki, ha egy macskatulajdonos munkatárs dolgozik a közelükben, aki az allergéneket ruhájával behurcolja a munkahelyre. Emellett allergiásoknál az állat karmolása, harapása súlyos allergiás tüneteket okozhat.
A hipoallergén macska lehet a megoldás?
Az allergiára tüsszögés, köhögés, orrdugulás, orrfolyás, szem- és orrviszketés, de akár légzési nehézség, asztmás roham (zihálás, sípoló légzés) és visszatérő hörgőgyulladás egyaránt felhívhatja a figyelmet. A háziállat-allergiában szenvedők az állat simogatása után az allergiás dermatitisz tüneteit, így bőrviszketést, csalánkiütést és ekcémát tapasztalhatnak magukon. De miért fordulhat elő egyáltalán, hogy egyesek allergiásak a macskákra, míg mások nem?
„Az, hogy valaki allergiás lesz-e a macska által termelt fehérjére, genetika, az egész szervezet aktuális állapota és a környezeti tényezők kölcsönhatásának következménye” – mondja Augusztinovicz doktornő. Hozzáteszi, hogy az úgynevezett hipoallergén macskák sem jelentenek biztos megoldást a problémára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) összesen nyolcféle macskaallergént tart számon. Ezek közül a Fel d1 az egyik legjelentősebb, amely az állat nyálmirigyében és a hámon választódik ki. Megfigyelhető, hogy idősebb, valamint ivartalanított macskák esetében a Fel d1-koncentráció alacsonyabb, sőt macskafajonként is változó a termelt allergén mennyisége. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy bár valóban léteznek olyan macskafajok (például a szibériai macska), amelyek szervezetében alacsonyabb a Fel d1 szintje, ugyanakkor egy hipoallergénként számontartott macska esetében is fennáll a lehetősége, hogy panaszt okozzon az arra érzékenyeknél.
„Ha nem szeretnénk lemondani kedvenc háziállatunkról, akkor enyhébb tünetek esetén a macska rendszeres ápolásával és fürdetésével csökkenthetjük a bundájukban lévő allergének mennyiségét. Érdemes nagy hatékonyságú részecskeszűrővel ellátott (HEPA szűrős) porszívót és légszűrőt beszerezni, ezek alkalmazása ugyanis szintén csökkentheti a lakótérben előforduló allergének mennyiségét. A tünetek mérsékléséhez javasolt macskamentes zónákat kialakítani a lakásban, ahova soha nem léphet be kedvencünk (a hálószobát mindenképpen érdemes elzárni előle). Ha az allergiás gazdi panaszai nem kontrollálhatók az expozíció csökkentésével és a tüneti szerek (antihisztaminos készítmények, szteroid orrspray, asztma elleni inhalátorok) alkalmazásával, akkor meg lehet próbálni az allergén immunterápiát. A kezeléssel hozzá lehet szoktatni a szervezetet az allergén jelenlétéhez, bár a többféle lehetséges macskaallergén miatt nem garantált a siker. Eredményes esetben viszont hosszú távon is csökkenthetők az allergiás tünetek” – tanácsolja dr. Augusztinovicz Monika.