Dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont gyermektüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakembere arra figyelmeztet, hogy a közhiedelemmel ellentétben az anafilaxia sokk nélkül is kialakulhat.
"Meglepő adat, de világszerte mintegy 20 ezer allergént ismerünk, amelyek egyre több embernél váltanak ki allergiás tüneteket. Az anafilaxia az allergiás reakciók legsúlyosabb típusa, amelyet leggyakrabban élelmiszerek, rovarcsípések, gyógyszerek és a latex idéz elő. Elsősorban azt kell megjegyezni róla, hogy hirtelen alakul ki, rohamosan súlyosbodhat és beavatkozás nélkül akár fatális is lehet" – mondja dr. Mezei Györgyi. Mivel bármikor kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy valaki a környezetünkben anafilaxiás lesz, így fontos tisztában lenni azzal, hogy milyen jelek alapján azonosíthatjuk ezt az állapotot, és milyen azonnali intézkedéseket kell elvégeznünk.
Az anafilaxiás reakció tünetei érinthetik:
- a légutakat (torokkaparás, tüsszögés, fulladás, sípolás, nehézlégzés, gombócérzés, rekedtség, valamint a nyelv, a torok, a garat és a gége duzzanata);
- a bőrt (csalánkiütés, ekcéma);
- a gyomor- és bélrendszert (hasmenés, fokozódó hasi görcsök, diszkomfortérzés, ismétlődő hányás);
- a keringést és az idegrendszert (szédülés, vérnyomásesés, ájulás, tudatzavar, halálfélelem).
Nem kell azonban egyszerre az összes tünetnek fennállnia ahhoz, hogy anafilaxiát gyanítsunk. Az allergológus szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy a tünetek megjelenése és azok intenzitása rendkívül változatos, gyakran ugyanannál a személynél is eltérőek lehetnek. Fontos megjegyezni, hogy a súlyosabb tüneteket nem feltétlenül előzik meg enyhe-mérsékelt allergiás reakciók (például csalánkiütés), illetve a közhiedelemmel ellentétben az anafilaxia előfordulhat keringési sokk nélkül is. Akkor sem nyugodhatunk meg, ha korábban enyhe tünetekkel reagált valaki a magas rizikójú allergénre, ez ugyanis nem zárja ki a későbbi súlyos allergiás reakciók lehetőségét.
Az anafilaxia általánosan elfogadott nemzetközi meghatározása szerint, ha a tünetek a bőrt, a nyálkahártyát vagy mindkettőt érintik, emellett pedig még egy (a légutakat, a keringési rendszert vagy az emésztőrendszert érintő) súlyos tünet is kialakult, akkor anafilaxiával van dolgunk. Akkor is vélelmezhető az anafilaxia, ha nincsenek bőrtünetek, ám egy ismert allergén vagy magas rizikójú allergénnel való találkozás után a légzés és/vagy a keringés összeomlásának jeleit tapasztaljuk valakinél. Ez esetben se késlekedjünk az injekciót beadni!
Ne féljünk az injekciótól
"Ha anafilaxia alakul ki, kizárólag az izomba adott adrenalintartalmú injekcióval előzhető meg a beteg állapotának rohamos romlása, súlyosbodása. Mint látható azonban, az anafilaxia azonosítása nem mindig egyértelmű, és fontos tisztázni azt is, hogy az adrenalin autoinjektorra nem csak az extrém súlyos helyzetekben lehet szükség. Nem tudható előre, hogy milyen kimenetelre számíthatunk egy anafilaxiás reakció esetén, de bizonyított, hogy az adrenalin korai beadása csökkentheti ezt a súlyos kockázatot. Ezért, ha bizonytalanok vagyunk a tüneteket illetően, vagy ha az anafilaxia legkisebb gyanúja is felmerül bennünk, akkor inkább késlekedés nélkül használjuk az eszközt!" – tanácsolja a szakember, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy ilyen esetben sem a kalcium, sem pedig az antihisztamin nem alkalmas arra, hogy megelőzzük a bajt.
Azok a betegek, akik korábban már átéltek anafilaxiás sokkot, minden esetben maguknál kell, hogy hordják az injekciót. Ha ez nem áll rendelkezésre, illetve az érintett személynél először alakult ki súlyos reakció, akkor azonnal mentőt kell hívni. Amennyiben az injekció beadását követően 5 percen belül nem történik javulás a beteg állapotában, a dózis megismételhető (a többi között ezért is kell 2 darab nem lejáratos, felcímkézett dobozban tartott autoinjektort maguknál hordaniuk a betegeknek). Az anafilaxiás beteghez akkor is hívjunk mentőt, ha be tudtuk neki adni az adrenalint. Az egészségügyi ellátás megérkezéséig ne változtassunk a helyzetén, és végig maradjunk mellette! Ismeretlen eredetű anafilaxia után részletes allergológiai vizsgálat szükséges!
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
