Az elmúlt évtizedekben elképesztő ütemben nőtt az allergiás betegek száma. Magyarországon mintegy 3,5 millióan allergiások – közülük a becslések szerint akár 2,5 millióan is szenvedhetnek felső légúti allergiában, a különféle bőrallergiák pedig minden ötödik ember életét keserítik meg. Egy-egy betegnél többféle túlérzékenységi reakció is megjelenhet, ez tehát némileg árnyalja a képet – ismertette dr. Madarasi Anna, a Budai Egészségközpont allergológus-pulmonológus szakorvosa.
Az allergia okai
Az allergiás betegségekre való hajlam genetikailag meghatározott, az ilyen jellegű problémák családi halmozódást mutatnak. A túlérzékenység sokszor már fiatal életkorban kialakul, de később is megjelenhetnek allergiás tünetek bármely életkorban. A leggyakoribb légúti allergiás betegség a szénanátha és az asztma. Az elsődleges kiváltó okok közé soroljuk a virágporokat, az állati szőröket, a poratkát és a penészgombát is.
Az allergiás betegségek másik nagy csoportja az ételallergia. Magyarországon a tej, tojás, szója, búzaliszt és némelyik dióféle a leggyakoribb okozója. Az ételekre adott allergiás válasz azonban nem mindig jelent elsődleges betegséget, gyakran ugyanis keresztallergia okozza a panaszokat. Ez azt jelenti, hogy például egy kialakult pollenallergia esetén egyes zöldségek vagy gyümölcsök fogyasztásakor enyhe allergiás tünetek – elsősorban szájnyálkahártya-viszketés – jelentkezhetnek. Ha tehát például egy parlagfű-pollenallergiás beteg görög- vagy sárgadinnyét eszik, akkor kellemetlen viszketés jelentkezhet a szájában, a nyírpollen-allergiásoknál pedig az alma fogyasztása miatt keletkezhetnek kellemetlen tünetek.
Tünetek, amelyek allergiára utalhatnak
A légúti allergének a leggyakrabban az alábbi reakciókat váltják ki:
- orrfolyás
- orrdugulás
- tüsszögés
- könnyezés
- orr-, szem-, szájpadlás- és fülviszketés
- kipirulás
- légszomj
- köhögés és mellkasi feszülés
Ezekkel szemben a táplálékallergia esetén az egyik leggyakoribb tünet a csalánkiütés, illetve a szövetek duzzanata, amelyek jellemzően az étel elfogyasztása után rövid időn belül (percek alatt) jelentkeznek. Súlyos esetben akár anafilaxiás sokk is felléphet, amely kezelés nélkül halálos lehet. Ennek jelei közé tartozik a nehézlégzés, a fulladás, a gyors, ám gyenge pulzus, az erős hasfájás, a hányás és az eszméletvesztés.
Nyári allergének, amelyekre érdemes figyelni
A nyár nemcsak a pihenést, hanem az allergiás nátha kellemetlen tüneteit is elhozza sokak számára. A tavaszihoz hasonlóan a nyári időszak is allergiaszezonnak tekinthető, mivel a tüneteket okozó pollenek (allergének) csak egy adott ciklusban termelődnek. Már a tél végén megkezdődnek a virágzások: februártól a mogyoró, majd a nyírfa virágzása okozza a legtöbb problémát. Ezt követik a különböző fűfélék, majd a nyár végén a parlagfű és a feketeüröm.
Nyáron vigyázni kell az erős napsütéssel is, ez is okozhat ugyanis bőrre lokalizálódó allergiás tünetet. A rovarok is elsősorban nyáron támadnak – ezek közül leginkább a méh- és darázscsípés jelent veszélyt az allergia szempontjából. A többi rovar csípése ugyan okozhat kellemetlenséget, kiterjedt helyi reakciót, illetve el is fertőződhet, de nem vált ki anafilaxiát.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az allergiás náthában szenvedők elsősorban orrtüneteket tapasztalnak (vizes orrfolyás, orrviszketés, tüsszögés, orrdugulás), amelyekhez szemviszketés és könnyezés, valamint torok- és fülviszketés is társulhat. Amennyiben viszont ezek az orrtünetek egyoldaliak, vagy sűrű, gennyes váladék, esetleg arcduzzanat, fájdalom, fejfájás, láz jelentkezik, akkor nem szénanátháról, hanem fertőzésről lehet szó, és további fül-orr-gégészeti vizsgálatok szükségesek a panaszok feltárására” – magyarázta dr. Madarasi Anna.
Az allergiás légúti betegségek kezelése során fontos az allergén kerülése, ez azonban a pollenek esetében nem könnyű feladat. Ám például napi ruhacserével és hajmosással, a kültéri ruhaszárítás elkerülésével, pollenszűrős légkondicionáló készülékkel vagy a lakásban használható légtisztítókkal csökkenthetők a tünetek. A pollenkoncentráció jellemzően az esti, hajnali órákban a legalacsonyabb, ezért szellőztetni is ezekben a napszakokban érdemesebb.
A pollenekkel keresztreagáló élelmiszerek fogyasztását is célszerű kerülni, mivel allergiás reakció esetén ezek az arc, az ajak, a száj és a nyelv duzzanatával és viszketésével, esetleg hólyagok megjelenésével járnak. A növények virágzásának kezdete és időtartama függ az adott év időjárásától is, ezért érdemes nyomon követni a pollennaptárt, illetve a pollenjelentést.
Nyáron – az UV-sugárzás káros hatásai mellett – a napallergiás tünetek előfordulása miatt is fontos óvni bőrünket a napfénytől. Megfelelő óvintézkedésekkel – szellős, egész testet takaró ruházattal, napszemüveg viselésével, a direkt napfény kerülésével, illetve a szoláriumhasználat mellőzésével – enyhe esetben nem jelentkeznek tünetek, a már meglévők pedig 2-3 nap után megszűnnek.
Az allergia diagnózisa és kezelése
Az allergének kimutatására a bőrön végzett Prick-teszt a leggyakrabban végzett vizsgálat: a leggyakoribb allergéneket gyárilag elkészített oldatban, vagy ételallergia esetén a gyanúba vett ételből vett mintában feltesszük az alkar bőrére, majd azokat felszínesen megkarcoljuk, hogy az anyag bejusson a bőr legfelső rétegébe. Ez elegendő ahhoz, hogy a bejuttatott allergén találkozzon az allergiás szervezetben lévő specifikus antitesttel. A találkozás hisztaminfelszabaduláshoz vezet, ami csalánkiütéssel megegyező bőrelváltozást okoz. Ha gyógyszerszedés vagy más ellenjavallat miatt nem végezhető el a bőrteszt, akkor IgE-alapú laboratóriumi vizsgálatokkal mutatjuk ki az allergéneket. Fontos tudni, hogy az allergiatesztek csak a túlérzékenységet bizonyítják. Allergiáról akkor beszélünk, ha ezzel együtt klinikai tünet is van. Az asztma kizárására vagy megerősítésére emellett légzésfunkciós és fizikai terhelés utáni tesztet szoktunk végezni. Adott esetben radiológiai képalkotó vizsgálatokra is szükség lehet, így akár mellkas- és arcüregröntgenre vagy CT-re” – sorolta a szakértő.
A kivizsgálást allergológus szakorvos végzi, aki szükség esetén fül-orr-gégészhez vagy tüdőgyógyászhoz irányíthatja a beteget, bőrtünetek esetén pedig bőrgyógyászati konzultáció is szükséges lehet. Fontos kiemelni, hogy táplálék okozta kóros tünetek nem csak allergia miatt léphetnek fel, ezért sokszor szükség van gasztroenterológus segítségére is a diagnózis felállításához. Ha azonban súlyos szezonális légúti allergiás tüneteket észlelünk, sokszor érdemes előbb elkezdeni a kezelést, és a részletes kivizsgálást csak a panaszok megszűnése után elvégezni.
A kezelés legfontosabb része az allergének elkerülése, ám legalább ilyen lényeges a terápia másik pillére, a gyógyszeres kezelés is. Az antihisztaminok, a szemcseppek, a vényre kapható szteroidos orrspray-k, illetve a bőrtünetekre felírt krémek ugyan nem gyógyítják meg az allergiát, az életminőségen azonban nagymértékben javíthat a használatuk.
Tartós megoldást az allergénspecifikus immunterápia jelent, amely 5 éves kor felett már akár gyermekeknél is alkalmazható. Ennek során tisztított allergénkivonatot juttatnak a szervezetbe szájon át vagy injekcióval, napi, heti vagy havi rendszerességgel. A terápia több évig tart, a célja pedig, hogy áthangolva az immunrendszert tartós tünetmentességet érjünk el. Ezáltal azonban nemcsak az életminőség javulhat jelentősen, hanem csökkentjük a tüneti gyógyszeres kezelést, mérséklődhet továbbá az allergiás nátha súlyosbodásának, az asztmás állapot kialakulásának kockázata.
