Allergének a környezetünkben (2)

Az allergiás betegségeket, a tünetek megjelenését különböző irritáló anyagok váltják ki, melyeket összefoglaló néven allergéneknek nevezünk. Az érintettek minél többet tudnak ezek természetéről, előfordulásáról, annál jobban tudnak védekezni ellenük.

Szinte nincs is olyan anyag, amely ne válthatna ki túlérzékeny reakciót, a fémektől a fehérjevegyületekig. Ráadásul sok allergénként viselkedő anyag, biológiai mikrorészecske a közvetlen környezetünkben megtalálható, mindennapi életünk természetes része, de amíg az egészséges ember ezek létéről tudomást sem vesz, addig az adott anyagra allergiás beteg azonnal megérzi ezek megjelenését.

Ezúttal a legfontosabb, az emberi környezetben általánosan előforduló allergéneket vesszük sorra.

Háziporatka

Talán világszerte a leggyakrabban felelős az allergiás tünetek kialakulásáért. Maga az atka körülbelül 0,5-1 mm nagyságú, a pókszabásúak közé tartozó mikroszkopikus rovar. Legfőbb tápláléka az emberi és állati bőrfelszínről leváló hámsejt. Nem maga az atka, hanem annak fehérjében igen dús ürüléke allergizál, mely a házipor jelentős részét alkotja. Ez a fűtési szezonban kiszárad, szétporlik, és a levegőbe kerül.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Háziporatkával leginkább az ágynemű, a bútorkárpit, a padlószőnyeg szennyezett, e fénykerülő rovarok itt bújnak meg. Az atkák szaporodásának leginkább a 22-26 °C körüli környezeti hőmérséklet, valamint a 60 százalék feletti páratartalom kedvez. Szaporodási csúcsuk a kora őszi időszakra tehető, de kedvező hőmérséklet és páratartalom esetén egész évben a lakótársaink. A háziporatkákra érzékenyeknek gyakran okoz panaszt a lisztatka is, esetleg raktárban is jelentkezhetnek tüneteik a tárolási atkáktól. E jelenség alapja a különböző atkafélék rendszertani rokonsága, a szervezetüket felépítő fehérjék hasonló szerkezete.

Háziállatok

A háziállatok közül a legerősebben a macskák testnedveiben, nyálában, vizeletében lévő fehérje, a szőréből leváló kis darabok illetve a lehámlott bőrlemezkék allergizálnak. A szőr és a hám kiszárad és elporlik, így az allergének a házipor részévé válnak, és felkavarodva bekerülhetnek a belélegzett levegőbe is, súlyos légúti panaszokat okozva. Hasonlóképpen allergéneket tartalmaz a kutya, a ló, a tehén, a nyúl, a tengerimalac, az aranyhörcsög, az egér, a patkány szőre, nyála és vizelete is. Az allergiások környezetéből, ha csak lehet, ezeket az állatokat el kell távolítani, és utána radikális takarításra is szükség van, mivel ellenkező esetben évekig megtalálhatók lesznek a beszáradt nyál és vizelet allergizáló részecskéi a bútorok kárpitjaiban, a falon, mindenhol, ahova bejut a házipor.

Toll

A hagyományos párnák, takarók, dunnák tölteléke baromfi (liba) toll volt, és ezek ma is kedveltek. Jó tudni azonban, hogy egyrészt a toll maga is allergizál, másrészt, mivel csak speciális körülmények között, nehezen tisztítható, kiváló búvóhelye és tápláléka a háziporatkának is. Így abban a háztartásban, ahol allergiás családtag is él, célszerű szintetikus műszál, vagy ún. hypoallergén takarókra, párnákra lecserélni az ágyneműt. A díszmadarak, a papagájok, pintyek tollai hasonlóképpen tartalmaznak irritáló anyagot, így ezek hobbiállatként való tartásáról is tanácsos lemondani az allergiásoknak és családjuknak.

Gombaspórák

A különböző talajlakó és beltéri gombák spórái egyaránt erősen allergén hatásúak. A talajlakó gombák főként augusztustól novemberig bocsátják ki spóráikat legnagyobb számban. Leggyakrabban aratás idején a gabonaföldek környékén, illetve ősszel az erdők, gyümölcsösök területén, az avarban, a lehullott levelek és gyümölcsök felszínén, a nedves széna-, szalma-, lenyírt fűkupacok belsejében fordul elő és források, vízesések, szűk patakvölgyek, barlangok környékén is sok van belőle. Ezért aki a gombaspórákra érzékeny, kirándulásait, illetve kertápolási munkálatait tervezve, ha csak lehet, gondoljon erre is.

A beltéri gombák télen fordulnak elő nagyobb számban, különösen egyenetlen fűtés okozta páralecsapódás miatt nedves, nyirkos épületekben, vízparti házakban, fürdőszobákban, illetve pincékben, padlásokon, régiség-kereskedésekben.

Lakáson belül akkor is érvényesülhet a gombák allergizáló hatása, ha a falak nem vizesek, nem penészesek. Számos gombaspóra kerülhet ugyanis a levegőbe a cserepes növények földjéből, valamint sokféle szaporodik a nem kellően szellőztetett ágyneműben, élelmiszereken, tapétákon, textileken, a mosogató szélein, a hűtőszekrény ajtajának szigetelő gumicsíkján, stb.

Pollenek

A virágzó növényekből a levegőbe jutó virágporok, pollenek egy része allergén. A füvek és gyomok közül Magyarországon talán a leghírhedtebb "közellenség" a parlagfű, a fekete üröm és az angolperje, a fák közül pedig a leggyakrabban allergiát okozóként a mogyorót tartják számon. Valamivel ritkábban vált ki allergiás tüneteket a rozs, a tarackbúza, a zab, az árpa, a kukorica, a lándzsás útifű, a csalán, a fák és a cserjék közül pedig az éger, a nyír, a nyárfa, a tölgy, a hárs, a fűz, a tiszafa, a platán, a szelídgesztenyefa, a kőris és a juhar. A pollenek kezdetektől az élővilág részei, az egészséges szervezetben nem váltanak ki reakciót. Az allergiák kialakulásában játszott növekvő szerepüket részint az magyarázza, hogy egyes allergén növények napjainkban nagyon elszaporodtak (például a nagy építkezésekkel, útépítésekkel megbolygatott földeken hihetetlenül gyorsan megtelepedett a parlagfű) másrészt pedig szakértők a környezetszennyeződésben látják ennek okát. Egyfelől az emberek légúti nyálkahártyáját rengeteg káros hatás éri, és a felsértett nyálkahártya már nem tudja maradéktalanul betölteni védelmi funkcióját, sőt, az allergén anyag jobban bele tud tapadni. Másrészt a pollen mikroszkopikus felülete maga is szennyeződik, hordozójává válik például a koromszemcséknek, a kénessavnak és más agresszív anyagoknak, amelyek a nyálkahártyát károsítják. A pollen felületét felsértve olyan fehérjék is kiszabadulnak, és adott esetben allergénné válhatnak, amelyek egyébként a pollenbe zárva nem kerülnének kapcsolatba az emberi szervezettel.

Vegyi anyagok

Mindennapjainkban sokszor van dolgunk mesterséges vegyületekkel, szintetikus anyagokkal, például gyógyszerekkel, kozmetikumokkal, tisztítószerekkel. A gyógyszerek közül a leggyakrabban talán az antibiotikumok, közülük is a penicillinszármazékok és egyes fájdalomcsillapítók váltanak ki túlérzékenységi reakciót. Egyes oltóanyagok, vérkészítmények, kontrasztanyagok is okozhatnak allergiás tüneteket. Allergia bárkiben, bármilyen gyógyszerrel szemben kialakulhat, akkor is, ha korábban semmiféle problémát nem okozott a szer szedése. Általában a vegyülettel történt első találkozáskor nem jelentkezik allergiás reakció, csak annak ismételt használatakor. Tünet lehet a bőrviszketés és a csalánkiütés, előfordulhatnak bőrbevérzések, kialakulhatnak vizenyők is, mint a szemhéjödéma és a veszélyesebb gégevizenyő, ami akár a beteg fulladásához is vezethet. A legfélelmetesebb azonban a keringés összeomlása, a sokkos állapot kialakulása. Ez leginkább vénásan adott injekció esetén fordul elő. Gyógyszerallergia gyanúja esetén fel kell függeszteni az adott gyógyszer szedését, és sürgősen orvoshoz kell fordulni.

Gyakorta láthatunk hasonló jelenséget a bőrön alkalmazott krémek, kenőcsök hatóanyagaival szemben is, nemcsak gyógyszerek, hanem kozmetikumok alkalmazása esetén is. Sok esetben nem is a szer alapvető hatóanyaga, hanem valamilyen adalék- vagy illatanyag, perubalzsam, tartósítószer okozza a bajt. A teendő ilyenkor is ugyanaz: abba kell hagyni az illető szer használatát, tanácsos orvoshoz fordulni, jól megjegyezve azonban, milyen összetételű vegyület váltotta ki a túlérzékenységi reakciót. Az erős, maró hatású lúgos vagy savas háztartási tisztítószereket tanácsos eleve védőkesztyűben használni, mert heveny bőrtüneteket okozhatnak. A semlegesebb mosószerek is kiválthatnak allergiát , többek között például allergén fémtartalmuk (króm) következtében.

Ételek

Táplálékaink alapvetően kétféleképpen válthatnak ki allergiás reakciót. Egyrészt maga az adott táplálék, a benne lévő fehérje vagy egyéb összetevő (esetleg önmagában nem is, hanem csak a szervezet egy saját molekulájához kapcsolódva) okoz túlérzékenységi reakciót, másrészt egyre gyakoribb a keresztreakció jelensége is. Ez utóbbi esetben a virágpor-allergiákhoz valamilyen étellel, bizonyos gyümölcsökkel és zöldségekkel szembeni "Allergénmentes konyha" c. cikkben részletesen olvashat.

Rovarok

Vannak önmagukban allergiakeltő rovarok, mint például a csótány vagy a légy. Más rovaroknak a csípése okoz helyi jellegű vagy kiterjedtebb allergiás tüneteket. Ilyen a szúnyog, a méh, a darázs, a hangya, a pók. Ezek csípései az arra túlérzékenységet mutatók számára nemcsak kellemetlenséget, hanem igen súlyos veszélyt, ödémát, a légutak bedagadását és elzáródását, akár a teljes szervezetre kiterjedő sokkot is okozhatnak.

Ezért darázs vagy méhallergiában szenvedőknek érdemes gondosan elkerülni a környezetükben ismert darázsfészkeket, a méhkaptárokat, kiránduláskor vagy kertben ők semmiképpen ne járjanak mezítláb a fűben, alaposan nézzék meg azt is, hova ülnek le. Természetesen célszerű, ha mondjuk a pajta vagy a padlás takarítását sem ők végzik. Sem a ruházatuk, sem a kozmetikumuk ne legyen hívogató a rovarok számára: például a virágmintás ruhát illetve az erős illatszereket tanácsos kerülniük.

Napfény

Igen, bármilyen furcsa is, a tudomány ismer napallergiát is! A napallergia a bőr kórosan megnövekedett fényérzékenysége. Nem a bőrtípustól, hanem más, a szervezeten belüli (ún. endogén) tényezőktől, a szervezet hajlamától függ. (Itt el kell különítenünk azokat az allergiás reakciókat, amelyeket nem maga a napfény vált ki, hanem a különböző krémek, napozáshoz használt kozmetikumok, illetve a kozmetikumok és a napfény együttesen okoznak.) Néhány órával vagy nappal a napon való tartózkodás után kellemetlenül erősen viszkető és égető érzés kíséretében bőrpír, csomók, hólyagok, csalánkiütések, ödémák jelennek meg a bőrön. A napallergia közvetett kiváltó oka az UV-sugárzás, kialakulásának folyamata vagy a közvetlen allergén lényegében ismeretlen. Feltételezhető, hogy egy késleltetett típusú sejtes immunválasz van a jelenség hátterében. Májbetegségek, májkárosító szerek, anyagcserezavarok és veleszületett eltérések is lehetnek kiváltói.

Tudjon meg többet az allergiáról! - Allergia kiemelt rovat

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől gyorsan szakadozik, csökken a felhőzet. Délelőtt a csapadékzóna tovább halad kelet felé, amely az északi, északkeleti tájakon még kisebb havazást, délebbre esőt, havas esőt egyaránt okozhat. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél nagy területen megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.