Az Alzheimer-kór egy idegrendszeri betegség, amely az agysejtek pusztulásához, ezáltal pedig elbutuláshoz, avagy demenciához vezet. Mint az a Mayo Klinika leírásában olvasható, a kórkép pontos kiváltó okai nem tisztázottak egyelőre, ismert ugyanakkor, hogy az érintettek agyában fehérjelerakódások, így béta-amiloid-plakkok és taukötegek jönnek létre, toxikus hatást gyakorolva az idegsejtekre. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a lerakódások mindenképpen demenciát idéznének elő. "Egyes emberek agyában elegendő plakk képződik ahhoz, hogy haláluk után fel lehessen állítani náluk az Alzheimer-kór diagnózisát, életükben viszont nem jelentkezik náluk a klinikai demencia" - idézi az intézmény közleménye Klodian Dhanát, a Rush Egyetem orvosi karának kutatóját.
"Vannak, akik képesek megőrizni kognitív funkcióikat e patológiai folyamatok ellenére is. Tanulmányunk pedig arra utal, hogy a MIND-diéta jobb kognitív funkciókkal hozható kapcsolatba, függetlenül az agy Alzheimer-kórra jellemző patológiai elváltozásaitól" - tette hozzá. Dhana és munkatársai összesen 569 chicagói idős ember agyi egészségének alakulását és táplálkozási szokásait követték nyomon egy 1997-ben kezdődött projekt keretében. Az önkéntesek egyikénél sem diagnosztizáltak demenciát a vizsgálat kezdetén, és mindannyian vállalták, hogy évente részt vesznek egy klinikai állapotfelmérésen, haláluk után pedig felhasználhatják az agyukat kutatási célokra. Táplálkozási szokásaikról szintén évente ki kellett tölteniük egy részletes, összesen 144 élelmiszertípusra kiterjedő kérdőívet.
Mit tartalmaz a MIND-diéta?
A kérdőívek révén gyűjtött adatok alapján a kutatók minden résztvevőnél meghatároztak egy értéket, amely azt hivatott megjeleníteni, hogy az érintettek étrendje mennyiben feleltethető meg a MIND-diéta elveinek . Ezt a diétát Martha Clare Morris táplálkozás-epidemiológiai szakember fejlesztette ki csapatával, és lényegében a mediterrán étrend és a magas vérnyomás ellen összeállított DASH-diéta egyfajta hibridjéről van szó. A MIND-diéta összesen 15 étrendi összetevőt foglal magában, köztük 10 agybarát élelmiszercsoportot, valamint 5 kerülendő csoportot. A megközelítés az agyi egészség szempontjából általánosságban véve károsnak tekinti a vörös húsokat, a vajat és a margarint, a sajtokat, a péksüteményeket és az édességeket, valamint az olajban sült és a gyorséttermi ételeket is.
Ahhoz, hogy valaki megfeleljen a MIND-diéta elveinek, mindennap legalább három alkalommal kell fogyasztania teljes kiőrlésű gabonákat, napi egyszer zöld leveles zöldségeket és egyszer egyéb zöldségeket, továbbá egy pohár bort. Napjai többségében olajos magvakat kell ennie nassolás gyanánt, minden második napon kerüljön a tányérjára valamilyen hüvelyes, hetente legalább kétszer egyen baromfihúst és bogyós gyümölcsöket, illetve legalább hetente egyszer halat. Ami a korlátozásokat illeti, vajból nem ehet többet napi másfél teáskanálnyinál, és hetente legfeljebb egy-egy adag édességet és péksüteményt, zsíros sajtot és olajban sült vagy gyorsételt vehet magához.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
"Felfedeztük, hogy a magasabb MIND-diéta-értékelés jobb memória- és gondolkodási képességekkel hozható kapcsolatba, függetlenül az Alzheimer-kór és más gyakori időskori agyi betegségek patológiai jeleitől. Az étrend láthatóan védelmező hatással bír, illetve hozzájárul a kognitív ellenálló képességhez az időseknél" - hangsúlyozta Dhana. "Az étrendi változtatásoknak többé-kevésbé kihatása lehet a kognitív funkciókra és a demencia kockázatára. Viszonylag egyszerű táplálkozási és életmódbeli változtatásokkal is segíthetjük a korral járó kognitív hanyatlás lassítását, hozzájárulva az agy egészségének megőrzéséhez" - tette hozzá. Eredményeikről a kutatók a Journal of Alzheimer's Disease című tudományos folyóiratban számoltak be.
