Vannak emberek, akik agyában Alzheimer-kórnak megfelelő elváltozások jelentkeznek anélkül, hogy bármilyen tünetet mutatnának. Kutatók most azt vizsgálják, ez a jelenség hogyan járulhat hozzá a teljes agyi leépüléssel járó betegség gyógyításához – számol be a Holland Idegtudományi Intézet kutatásáról a Science Alert.
Egyszerűen nem mutatnak tüneteket
A kutatócsoport a Holland Agybankban tárolt szövetmintákat vizsgálta, amely több mint 5000 donor agyát őrzi. Olyan egyéneket kerestek, akiknél az agyszöveti rendellenességek nem mutattak kognitív hanyatlást. A több ezer minta között a kutatócsoport mindössze 12 olyan személyt talált, akik haláluk előtt kognitív szempontból egészségesek voltak, mégis a betegség egyértelmű neurológiai jeleit mutatták. Ez a kis minta lehetőséget adott a csapatnak arra, hogy megtudja, mi teheti az agyat ellenállóvá a betegség ellen.
Ezt a fajta rugalmasságot már korábban is megfigyelték, és úgy gondolják, hogy a genetika és az életmódbeli döntések állhatnak mögötte. Ezek a tényezők ugyanis általában az Alzheimer-kór kialakulásában is szerepet játszanak.
Ez is érdekelhet
A kutatók több száz gén egyedi kombinációját elemezve kulcsfontosságú különbségeket találtak, amelyek az agyból a toxikus fehérjék eltávolításában részt vevő asztrocita sejtekkel kapcsolatosak. Úgy tűnt tehát, hogy ezek az „ellenálló” agyak jobban képesek kiüríteni az Alzheimer-kór kialakulásával összefüggésbe hozható káros fehérjéket. Úgy tűnik, az ilyen típusú agyak valamiért jobban meg tudják állítani a neurológiai szemét felhalmozódását. Egy másik különbség a rugalmas agyak sejtjeinek hatékonyabb energiatermelése volt. Egyelőre nem világos, hogy mi áll e különbségek mögött, de a különbségek azonosítása fontos kezdeti lépés.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
