Aki nem tudja pontosan, honnan erednek a fájdalmai, panaszai, vagy olyan általános tünetekkel küzd, mint fejfájás, rossz közérzet, szédülékenység, kimerültség, hátfájás, könnyen megkaphatja környezetétől a hipochonder jelzőt. Holott, ha a fájdalom rányomja a bélyegét a mindennapi munkára, családi életre, ha nem jól reagál a vény nélküli szerekre, ha nincs kimutatott betegség vagy akár pszichés zavar a háttérben, érdemes komolyan venni a páciens szenvedéseit. Mindenképpen keresni kell a diagnózis lehetőségeit, hiszen csak erre épülhet hatékony kezelés.
„Tapasztalt szakembernek kell ahhoz lenni, hogy ne legyintsünk a mások által esetleg hisztinek bélyegzett panaszokra és elinduljunk a diagnosztizálás sokszor hosszú folyamatán” – hangsúlyozza dr. Pádi Éva , a FájdalomKözpont onkológusa, az onkológiai fájdalmak csillapításának specialistája. A szakember úgy folytatta: „Nagyon nehéz lehet felismerni például a krónikus fájdalom szindrómát, amelynek okát nem feltétlenül lehet kimutatni laborvizsgálatokkal, képalkotó módszerekkel. Az esetek nagy részében nem is egyetlen orvos, inkább egy team állítja fel ezt a diagnózist, amelynek tagja lehet például ortopéd orvos, neurológus, fájdalomspecialista. Gondolni lehet arra is, hogy a kullancs terjesztette Lyme borelliosis áll a háttérben. Több esetben ugyanis ez a betegség okozott olyan, krónikus fájdalom szindrómára jellemző tüneteket, mint a vándorló fájdalom, az ízületi fájdalmak, a zsibbadó – szurkáló érzések a végtagokban, a depresszív hangulat, az alvászavar, a teljesítménycsökkenés, a szorongás, az általános rossz közérzet.”
Mit lehet tenni daganatos betegség gyanúja esetén?
„A kikérdezés során kiderülhet, hogy a páciens kimondva-kimondatlanul a daganatos betegségtől tart, például azért, mert a felmenői közt volt már ilyen beteg. Mondani sem kell, hogy a szorongás csak tovább rontja a helyzetet, és már csak azért is érdemes vizsgálatokat végeztetni, mert akkor legalább nem az ismeretlennel kell szembenéznie a páciensnek” – ismerteti Pádi doktornő.
Ha „csupán” általános tünetek vannak jelen, esetleg nincs is konkrétan megfogalmazható tünet, inkább csak egy általános rossz közérzet, érdemes lehet néhány általános vizsgálatot elvégeztetni, amelyek az alábbiak:
- nagylabor (ezt egyébként is érdemes évente megcsináltatni),
- urológia/nőgyógyászat (szintén ajánlott az éves rutinba beépíteni),
- mellkasröntgen,
- hasi ultrahang,
- adott esetben gyomor- és vastagbéltükrözés.
Amennyiben konkrét panaszokról van szó, úgy az annak megfelelő szakorvosi vizsgálatokkal ajánlott kezdeni. Hátfájás esetén például ortopéd orvost, hasfájásnál, emésztési panaszoknál belgyógyászt, gasztroenterológust, mellkasi szorításnál kardiológust érdemes felkeresni. Ha valóban felmerül a rákos megbetegedés lehetősége, szükség lehet MR-re, CT-re, esetleg PET CT-re. „A legfontosabb, hogy éreztessük a pácienssel, hogy nincs egyedül a bizonytalan helyzetben és számára is elérhető a segítség, még ha összetettebb módon is” – magyarázza dr. Pádi Éva.
Legjobban: