Ilyen az emésztés egészséges működése
Az emésztőrendszer egy olyan összetett szervrendszer, amelynek funkciója részben a táplálék emésztése, felszívódása, valamint a salakanyagok ürítése. Más részben azonban szorosan együtt működik több más szervvel is: a májjal, a vesével, a központi idegrendszerrel és a hasnyálmiriggyel. Megfelelő működését hormonális tényezők és az idegrendszer szabályozza.
A táplálék útja
Ahhoz, hogy megértsük, hogyan működik az emésztés összetett folyamata, nézzük meg a táplálék útját.
A táplálékot a szájüregben a fogak megfelelő méretre őrlik, a nyelv mozgásával pedig egyneművé válik az étel. A nyálnak fontos szerepe van az emésztésben: segítségével az összerágott étel nedves lesz, így a nyelőcsövön keresztül könnyen lecsúszik a gyomorba. A nyál az ízérzékelés szempontjából is kulcsfontosságú, a benne található enzimek elősegítik a kötések felbomlását, így érzékeljük az ételek ízét. A nyálban lévő enzimek azonban nemcsak az emésztésben játszanak fontos szerepet, hanem a szervezet védekezőképességében is: antitestek választódnak ki benne, főleg az immunoglobulin A, amely védi a szervezetünket.
A szájüregből tehát az étel a garaton át a nyelőcsőbe kerül a nyál segítségével. Innen a gyomor felé veszi az irányt, ahol a gyomornedv – amely erősen savas kémhatású – veszi kezelésbe a táplálékot. Egy felnőtt ember naponta átlagosan 2,5-3,5 liter gyomornedvet termel. A gyomornedv elválasztását már a táplálék látványa, illata, szájüregbe kerülése beindítja, és ez egészen addig folytatódik, amíg az összes táplálék el nem hagyja a gyomrot. Mikor a gyomorba kerül a táplálék a gyomornedv azonnal megkezdi az emésztést, ennek eredményeként részben emésztett fehérjék jönnek létre.
A gyomorból a táplálék a vékonybélbe kerül, ahol az emésztést a máj váladéka az epe és a hasnyálmirigynedv folytatja. Az epe elősegíti a zsírok lebontását és felszívódását. A hasnyálmirigynedvben több enzim is található, itt az emésztés már gyengén lúgos kémhatásnál történik. A vékonybélben indul meg a tápanyagok felszívódása is. Ezután a vastagbélben folytatódik az emésztés: itt szívódnak fel a sók és a víz, valamint megtörténik a salakanyag besűrűsödése. A szigmabélben gyűlik össze és tárolódik a széklet, majd továbbítódik a végbél irányába, ahonnan kiürül.
Tévhitek és tények az emésztésről
Láthatjuk, hogy az emésztés egy soklépcsős folyamat, amelynek időtartama élelmiszertől függően akár 4-5 óra is lehet. Ahhoz, hogy emésztésünk megfelelően működjön mi is sokat tehetünk: nem mindegy, hogy milyen élelmiszereket eszünk, mennyi folyadékot iszunk, mozgunk-e rendszeresen, vannak-e káros szokásink, valamint hogy állunk a stresszkezeléssel. Mivel szinte mindenki tapasztalt már valamilyen emésztési problémát – puffadást, hasmenést, székrekedést vagy gyomorégést – ezért nem meglepő, hogy számtalan tévhit él a köztudatban. Ezek közül válogattunk most.
Tévhit: Az alkohol segíti a zsíros ételek megemésztését
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az alkohol hatására a gyomor még több savat termel. Ez még nem lenne baj, de az alkohol irritálja a gyomor nyálkahártyáját.
Tévhit: A fűszeres ételtől gyomorfekélyünk lesz
A fekélyeket alapvetően a Helicobacter plyori baktérium okozza és nem a fűszeres étel. Ugyanakkor a fűszeres ételek súlyosbíthatják a már meglévő fekély tüneteit.
Tévhit: A hasmenést mindig vírus okozza
Hasmenésről akkor beszélünk, ha valakinek egy napon belül legalább 3 alkalommal van széklete, amely megnövekedett mennyiségű, lágy vagy vizes állagú.
A hasmenés lehet akut és krónikus: előbbi néhány napig tart és leggyakrabban valóban vírus vagy bakteriális fertőzés áll a háttérben. A tartós vagy krónikus hasmenésnek azonban több oka is lehet, például felszívódási-, emésztési zavarok, idült gyulladásos betegségek, tápanyag-érzékenység, vastagbélgyulladás, autoimmun betegségek, de kiválthatja gyógyszeres kezelés vagy hormonális változások is. Krónikus hasmenés esetében a tünetek nem enyhülnek néhány nap alatt, sőt, súlyosbodhatnak is. Ebben az esetben fontos a kivizsgálás és az alapbetegség feltérképezése.
Tévhit: Naponta kell lennie székletnek
Különbözőek vagyunk, ez igaz az emésztésre is. Teljesen normálisnak nevezhető, ha hetente háromszor van székletünk, ahogy az is, ha naponta háromszor ürítünk.
Tévhit: Ha nem fáj, akkor nincs is aranyerünk
Az aranyérbetegségnek több stádiuma és két fajtája létezik. Belső aranyér esetén kitágulnak az aranyeres párnák, melyek fontos szerepet játszanak a végbél lezárásában. Kezdeti stádiumban a belső aranyér esetében nem jelentkezik fájdalom, első jelei a véres széklet, véres vécépapír lehetnek. Későbbi stádiumban azonban már fájdalommal, végbéltáji viszketéssel, váladékozással, feszülő érzéssel jár. Majd megjelenik a végbélből állandóan vagy időnként kilógó aranyér.
Külső aranyér esetében – amikor a duzzadt vénák a végbélnyílás külső részén jelentkeznek – azonban a szűnni nem akaró fájdalom rögtön
jelentkezik és kézzel kitapintható, kemény csomót észlelhetünk a végbélnyílás
környékén. Váladékozás, viszketés, vérzés is kísérheti.
Az aranyérbetegség kialakulása mögött számtalan ok állhat,
valamint hajlamosító tényezője az öröklött kötőszöveti gyengeség. Oka lehet a
hirtelen fizikai terhelés, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a terhesség, a szülés, a nem
megfelelő székelési szokások, a helytelen táplálkozás. Utóbbi székrekedéshez
vagy épp hasmenéshez vezethet. A hasmenés okozta gyakori székelés és a vécépapírral történő
irritáció is hozzájárulhat az aranyér kialakulásához.
Tévhit: Evés közben ne igyunk vizet, mert árt az emésztésnek
Nem árt, ha valami, akkor inkább segíti az emésztést. A tudomány mai állása szerint nem okoz semmilyen emésztési problémát, ha evés közben vizet iszunk (ahogy az sem, ha előtte vagy utána).
Tévhit: A babtól termelődik a legtöbb bélgáz
Ez is érdekelhet
A babnál is jóval több bélgázt okoznak a tejtermékek. Az évek előrehaladtával a szervezetünk egyre nehezebben képes megemészteni a laktózt, ezért idősebb korban különösen jellemző a tejtermékek fogyasztása utáni puffadás, fokozott gázképződés.
Legjobban: