A ketogén diétát eredetileg az epilepszia étrendi kezelésére fejlesztették ki, még az 1920-as években. Az utóbbi 10 évben azonban jelentősen megugrott az ismertsége és népszerűsége, sokan ugyanis fogyókúrás módszerként tekintenek rá.
Ha ketogén étrendet követnél, akkor számolnod kell azzal, hogy ragaszkodnod kell a magas zsír-, mérsékelt fehérje- és alacsony szénhidrátbevitelhez. Ha így étkezel, akkor a szervezetedben idővel kialakul a ketózis nevezetű anyagcsere-állapot, amelynek lényege, hogy az energiaszerzés érdekében a szervezeted nem cukrot, hanem zsírt éget el. Ennek következményeként egyesek valóban fogyni kezdhetnek, fontos tudni azonban, hogy az étrendnek számos hátulütője is lehet.
Amikor beüt a „keto influenza”
A Healthline cikke szerint a ketogén diéta elkezdése után az emberek jó része influenzaszerű tüneteket tapasztal. Ezt a jelenséget keto influenzának („keto flu”) nevezzük, és a leggyakrabban az alábbi panaszokkal jár:
- izomláz,
- gyengeség,
- szédülés,
- agyköd,
- gyomor- vagy bélfájdalom,
- hányinger,
- hányás,
- székrekedés,
- hasmenés,
- fejfájás,
- ingerlékenység,
- izomgörcsök,
- alvási nehézség,
- étel utáni sóvárgás.
A fenti a tünetek néhány napig, de akár több hétig is eltartanak. Ám ahogy a test egyre inkább alkalmazkodik az új étrendhez, úgy mérséklődnek a panaszok. Ha pedig odafigyelsz az elegendő alvásra, megfelelő mennyiségű zsírt és szénhidrátot fogyasztasz, ügyelsz a folyadék- és sóbevitelre, valamint néhány napig kerülöd a megerőltető tevékenységeket, könnyebben átlendülhetsz a keto influenzán.
Fejfájás, pattanásos bőr, fáradtság, alvászavar és hasi panaszok – csak pár probléma, amellyel a ketogén diétát követők találkozhatnak.
Vigyázat, tápanyaghiány!
Mivel ez diéta számos élelmiszer bevitelét erősen korlátozza, könnyen előfordulhat, hogy a szervezet hiányt szenved egyes kulcsfontosságú tápanyagokban. A keto diéta gyakori hosszú távú hatásai közé tartozik például a magnézium-, a kalcium-, a vas- és a D-vitamin-hiány. A Health szerint ezért ezek bevitelére is különösen figyelni kell ketogén diéta követése esetén. Ez azonban nem mindig könnyű.
Egyes magnéziumban gazdag élelmiszerek például túl sok szénhidrátot tartalmaznak ahhoz, hogy helyet kaphassanak a keto diétában, közben viszont az étrend magasabb fehérjebevitele megnöveli a magnéziumszükségletet. A magas kalciumtartalmú tej és tejtermék a keto diéta alatt szintén ritkán kerül a napi menübe a szénhidrát miatt.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A portál szakértői az alábbiakat tanácsolják a tápanyaghiány elkerülése érdekében:
- Egyél gyakran spenótot, brokkolit és kelkáposztát! Ezek ugyanis gazdagok magnéziumban és vasban egyaránt – két utóbbi ráadásul kalciumot is bőségesen tartalmaz.
- Kalciumszükségleted kielégítése érdekében szardínia és lazac is sűrűn kerüljön a tányérra!
- A lazac mellett a tonhal és a tojás is gyakran kapjon helyet a napi menüben! Ezek ugyanis remek D-vitamin-forrásnak számítanak.
A kevés rost is problémákat okozhat
A rostok segítenek abban, hogy a táplálék tovább eltelítsen, tehát később éhezz csak meg újra. Emellett fontos szerepük van az emésztőrendszer egészséges működésének fenntartása és a rendszeres székletürítés biztosítása terén is. Csakhogy a legtöbb rostdús táplálék – úgymint a gyümölcsök, a zöldségek és a teljes kiőrlésű gabonák nagy része – tiltólistás keto diéta esetén. A rostban szegény táplálkozás miatt viszont végeredményben akár székrekedés és aranyér is kialakulhat.
Vannak azonban „ketobarát” rostforrások, mint például az alábbiak:
Ez is érdekelhet
- kókuszdió,
- avokádó,
- spenót,
- brokkoli,
- karfiol,
- bogyós gyümölcsök.
Ha a fenti tanácsok betartása sem segít a hiánybetegségek megelőzésében, illetve tüneteid enyhítésében, kérd dietetikus segítségét, illetve egyeztess háziorvosoddal az étrend-kiegészítők szedéséről!
